Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

csendes időben a révész által haj tátik evezéssel át és vissza. Szeles időben egy másik ember is segédkezik a révésznek a ladik faránál történendő kormányzás és evezés által. Igen természetes, hogy a vízen közlekedő járművek ezen révhajó által semmiben sem akadályoztatnak. Le- és feljárók A bal part elég menedékes, a jobb parton azonban 1:4 hajlású feljáró készitendő. A komp helye D komp átkelésnek bal parti pontja a gát járón lévő 92.4 km karótól 149.5 mtrre, ezen karó pedig a 22. sz. gátőrháztól /:a komp felé néző falán mérve:/ 515.5 mtrre van. Az átkelésnek ezen pontja és a társulati töltésen levő 92.5 km karó által képezett egyenes a szajoli torony és a 92.5 km karó által képezett egyenesre. A jobb oldali pontja az átkelésnek a baloldali ponttól 2.16 mtrre van. Szolnokon 1895. július hó olvashatatlan aláírás oki. mérnök SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja iratai. Komp ir. CS. 99. 1895. Háromoldalas, kézzel írt levél. A műszaki leírás a tiszapüspöki gyalogrév létesítésekor készült. Az átkelőhelyet azért hozták létre, mert a község lakói átjártak dolgozni a jobb parti, Fokorú pusztai földekre. A forrás leírja a régi átkelés módját. Ekkor a hajómalmokon dolgozó molnárok illegálisan vitték át csónakjaikon az utasokat. 97. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósági bizottsága határozatot hoz az elpusztult Tisza-híd helyén harmadik kompjárat létesítésére 1909. június 28. 12833 kgy. 1909. szám Tárgyaltatott az alcsi birtokosok kérvénye az iránt, hogy az elpusztult Tisza-híd helyén berendezett kompok helyett tutajhíd állittassék fel. Olvastatott erre vonatkozólag az államépitészeti hivatal véleményes jelentése, mely szerint a szálfák bérbevevése esetén egy kocsinyom szélességű 300