Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

megterhelés meg nem engedtetik. Az 1890: I. tcz. 75.§-a értelmében megállapítandó rendszabályok és használati engedély szerint leend a forgalom a komppal eszközölhető, mely biztonsági intézkedésekhez a tulajdonosok mindenkor alkalmazkodni tartoznak. 6.§ A komphoz vezető le- és feljárók a megyei szabályrendeletben előírt 10 %-nál meredekebbek nem lehetnek. 7.§ Ezen engedélyokirat bármely szakaszának meg nem tartása esetén a révjogot nyert tulajdonosok 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők (:vízjogi törvény 184.:) .Nemkülönben szem előtt tartandók az 1890.évi I. tcz. 78.116., 117. és 118. §-ai is. Szolnok, 1897. évi november hó 11. Bagossi Károly alispán SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja iratai. Komp ir. CS. 113. 1893. Kétoldalas, kézzel írt engedély. Tiszarojf-Lejtői rév Tiszarofftól északra fekvő, nagy múltú révátkelőhely, ami 1897-ben Magyary-Kossa Beatrix és Valéria tulajdona volt. Ez évben állította ki számukra az alispáni hivatal az itt közölt engedélyt. Az 1890. évi I. törvény után a révek csak az ilyen engedélyek alapján működhettek. 96. A tiszapüspöki gyalogrév műszaki leírása 1895 július Műszaki leírás Czakó Sebestyén és Nóvák Sándor T

a Püspöki lakosok részére T

a Püspöki község határában engedélyezendő s a Tisza folyón közlekedő gyalog komp, illetve rév ladikra vonatkozólag. A ladik átkelés helye a helyszínrajzon D betűvel és egy piros vonallal van jelölve; az átkelési hely végpontjai karikákkal s a hozzá vezető utak vörös vonalakkal jelöltettek. A két végpontra vonatkozó adatok a helyszinrajzra jegyeztettek. Ezen ladik közvetítené a Tiszán T

a Püspöki község, Fokorúpuszta, és Szolnok között a gyalogforgalmat, miután a szatmári káptalan tulajdonát képező úton való átkeléssel, a jelentékenyen hosszabb út miatt a közlekedő közönség 298