Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

ahol az a talaj és a forgalmi viszonyok miatt szükséges volt. A megye a nagy építkezések fedezésére 2 millió Korona kölcsönt vett fel, s a törlesztésre útadóját 50 évre lekötötte. Számítottak az érdekelt községek támogatására is, mivel ezek a hozzájárulás arányában kapták az útvonal hosszát. Összesen 304 km utat kellett elkészíteni 1900-1905-ig, az első három évben (1900-1902) 142 km-t, utána (1903-1905) pedig 162 km-t. A munkák 1901-ben indultak meg. Az első évben kiépült 31 km kőút, 1904 végéig 260, majd 1905-ben 46 km. 1906-ban a törvényhatósági közutakat ismét megállapították, és amelyek nem épültek ki, illetve később sem kaptak szilárd burkolatot, azokat egyszerűen elhagyták a hálózatból.

21 Végül több mint 150 km utat hagytak ki, ám ezek egy része már régtől nagy forgalmú, országos útvonal volt. 1912-ben kiderült, hogy az építkezések ellenére még mindig vannak a közúti forgalomba be nem kapcsolt községek. Ezért a törvényhatósági úthálózatból elhagyott utakat újra megyei kezelés alá vették. A vármegye küldöttsége 1912 őszén felkereste dr. Beöthy László kereskedelmi minisztert és kérte, hogy a minisztérium a megyében még építsen ki 180 km hosszú törvényhatósági utat. A miniszter elismerően nyilatkozott a megye útépítési eredményeiről, de a segítséget nem adta meg. Ezt azzal indokolta, hogy az ország egyes területein még rosszabb helyzet is előfordul. Arra azonban hajlandó volt, hogy a törvényhatósági utak kiépítetlen szakaszait - mindössze 23 km - kikövezteti. Emellett ígéretet tett még 60 km nagyobb jelentőségű út kiépítésére. A következő évben el is kezdték a 83 km út kövezését, és ezzel be is fejeződtek a világháború előtti útépítési munkák.

22 A vicinális utak kiépítéséhez csak 1912-ben, a megyei utak zömének befejezése után kezdtek. Ezek hálózatát a közúti törvény bevezetése után elsőnek a 224/1892. sz. határozattal állapították meg. Hosszuk ekkor 1.153,8 km volt. Utóbb csak Jászberény épített 1900-ban közmunkával 5,3 km burkolt vicinális 4. A közdűlő utak hálózatát a községi képviselőtestületek készítették el. Felügyeletüket a főszolgabírók gyakorolták, akik évente jelentést tettek az utakról az alispánnak. A megye már 1891-ben előírta ezek gondozását, s 1901ben a hosszuk 1.021 km-t tett ki.

24 SZML Közgyűlési jkv. 218/1899. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1901. jún. 20. 49. sz. SZML Alispáni ir. 9543/1914. SZML Közgyűlési jkv. 224/1892. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közúti szabályrendelete, 1893. Szolnok, 1893. 154. p. 15