Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

1./ Az útirányjelző táblákra is a megfelelő számpajzs ráfestessék. 2.1 Minden számjegyes úton elhelyezett községnévjelző tábla alatt a számpajzs is meg legyen. 3./ Község belterületén a számjegyes út forgalmát nyillal mutató számpajzs is a szükséges mértékben legyen elhelyezve. 4./ Előjelző táblák megfelelően átfestendők. 5./ Saját házi kezelésben aug. 20-ig végezze el mindazokat az átfestéseket számpajzs és előjelző áthelyezéseket, melyekhez uj irányjelző számpajzs vagy előjelzőtábla nem szükséges. 6./ Aug. 15.-ig jelentse, hogy hány és milyen irányú és számozású számpajzsra és előjelző táblára van szüksége, hogy azt itt központilag elkészitessem. Szolnok, 1948. aug. 10. A hivatal főnöke: Csépai Dezső sk. müsz. főtanácsos. A kiadmány hiteléül: PH. /Medveczky Aladár/ áll. irodatiszt. SZML Államépítészeti Hivatal, Szolnok, ir. 352/1948. Kétoldalas, géppel írt levél. A főközlekedési utak osztályba sorolása 1934-ben kezdődött el. A megyét érintő területi változások és az új utak építése következtében, 1948-ban történt módosítás a főutak között, amit a fenti dokumentum is tükröz. Jász-NagykunSzolnok megyét ez időben továbbra is a 4. sz. állami közút érintette, a másodrendű utak száma négyre, a harmadrendű főközlekedési utaké hétre változott. 12. Javaslat a 4. sz. főút Szolnok várost elkerülő szakaszának kiépítésére 1949. június 29. Államépítészeti Hivatal Szolnok. J a v a s la t. A 4. sz. állami út 96-109 km. szakaszának átépítésére. A 4. sz. Budapest-Püspökladány-ungvári állami út forgalmi jelentősége, a magyar-szovjet és magyar-román gazdasági kapcsolatok állandóan fokozódó 128