Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok Megye közlekedéstörténete - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 7. (Szolnok, 2005)

elmélyülése és a Nagyalföld gazdasági felemelkedésének egyre élénkülő üteme folytán - lényegesen megnőtt a háború előtti fontosságához képest. Ez elsősorban az út forgalmának emelkedésében jut kifejezésre. A szolnoki közúti Tisza-hídnál 1928 évben végrehajtott forgalomszámlálás eredménye szerint 2345 tonna volt naponkint az összes forgalom súlya, míg 1947 novemberében már elérte a napi 2586 tonnát. Ez a forgalomnövekedés, az ötéves nemzetgazdasági terv során, majd azt követően hatványozódni fog, ami az út egyes szakaszain forgalomtorlódásokat fog eredményezni és ezáltal az egész út teljesítőképességét rontani fogja. A forgalom várható nagyarányú fejlődése egy gyorsforgalmú gépkocsi út kiépítését is indokolttá tenné, ennek megvalósítása azonban a közeljövőben nem illeszthető be a nemzetgazdálkodásunkba. A gyorsforgalmú út kiépítését a távolabbi jövő feladatai közé sorolva azonban sürgetően fellép annak szüksége, hogy a 4. számú állami út egyes forgalom lebonyolítása szempontjából rossz szakaszai a legközelebbi jövőben, megfelelő korrekciókkal korszerűen átépüljenek. Ezek a korrekciók pedig úgy építendők meg, hogy a távolabbi jövőben kiépítendő gyorsforgalmú út részeit alkothassák.[...] Szolnok vármegye részesülése az ötéves gazdasági tervben útépítési szektorában igen szerencsésnek mondható, mert 190 km. bekötőút kiépítésével %-át kapja meg a bekötőút építési országos programnak. Modern útépítés terén már nem nevezhető a részesülés ilyen szerencsésnek, mert a 4. sz. út karcagi átkelési szakaszának kiépítésén kívül csak a 40. sz. Kecskemét-békéscsabai áll. út 42-52 km. közötti kunszentmártoni szakaszának átépítése van tervbe véve. Modern útépítés szempontjából a vármegye részesülése nem áll arányban a más vármegyékben tervbe vett ilyen munkákkal. így a 4. sz. út felsorolt hibáinak csak kis része tűnne el az ötéves terv során, ami a forgalom már említett ugrásszerű emelkedése miatt, súlyos károkat, baleseteket, torlódásokat fog okozni. Igen kívánatos lenne tehát, ha az összes illetékesek egyidejűen és egyértelműen lépéseket tennének abban az irányban, hogy a 4. sz. út rossz szakaszainak átépítése, még az ötéves terv során fokozott ütemben megtörténjen. Itt elsősorban az újszászi fővonallal történő szintbeli keresztezéstől a szajoli állomás szintbeli keresztezéséig terjedő 96-109 km. szakasz átépítése, másodsorban a szajoli betonszakasz /l 10-112 km./ újjáépítése jöhetne számításba. A második szakasz építése a 3 éves tervbe fel volt véve, a munka elvégzése engedélyezve is volt, azonban kivitelezése nem történt meg. Az építési költség csekély volta miatt lényegesen nem befolyásolja az ötéves terv már megadott kereteit. Az első szakasz problémájával az államépítészeti hivatal már korábban is foglalkozott. Az erre vonatkozó tanulmány eredményei az alábbiak: 129