Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

3. III. Károly korlátozza a külföldi kereskedők tevékenységét 1715. III. Károly 1715. évi dekrétuma (I.) 99. cikkely A külföldi kereskedőkről A városok s mezővárosok s ezek polgári kiváltságai sérelmére, közvásárokon kívül kereskedést üző külföldi kalmárokat, ha gyanúsak volnának, ama városok eltávolíthatják. l.§. A többieket a városi vagy mezővárosi tanács alá kell vetni, minden katonatiszti pártfogás mellőzésével. 2. §. Azonban a törökök (kiknek a karlócai béke erejénél fogva is Magyarországon szabad kereskedésük van), bebocsátása, midőn a szomszéd határszélekről átjönni akarnának, meg a részükre nyújtandó biztosítás s magukban a véghelyi erősségekben az ily török kereskedők felett a joghatóság is egyedül a császári királyi katonai parancsnokokat illesse. 3.§. Magyarország minden más belsőbb részeiben pedig a kereskedés és kalmárkodás üzése s ennek alkalmából felmerülendő kérdések tekintetében maguk a törökök is a törvényes vidéki tisztviselőség joghatóságától fognak függeni. Magyar Törvénytár 1657-1740. évi törvénycikkek. Bp. 1900. 515-517. p. Az 1699-es karlócai béke 14. pontja szabályozta a török alattvalók kereskedelmi tevékenységét a Habsburg Monarchiában, mindkét fél számára biztosítva a szabad kereskedést egyszeri 3 % vám lefizetésével. A későbbiekben a szabályozás mindig a külpolitikai erőviszonyoknak megfelelően változott. A császári birodalom erősödését tükrözte az 1715-ben kiadott dekrétum, amely a törvényes kamatot 6 %-ban maximálta és korlátozta a kereskedők tevékenységét. 4. A Jászkunságban és Heves-Külső Szolnok vármegyében kereskedő görögök kérelme és a kerületi határozat Jászberény, 1732. május 6. [•••] Felséges Fejedelem, Legkegyelmesebb Urunk! Legalázatosabb szolgálatunkat Méltóságod kegyelmébe ajánljuk. A Szent Császári és Királyi Felség természetes kegyelmét és jóindulatát érzékeljük, amint teljes figyelemmel, atyai gondoskodással és szándékkal a köznép 71