Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)
Érdekük - kivételezett gazdasági és közéleti helyzetük védelme - találkozott a Kerület érdekével, a zsidók betelepülésének megakadályozásával. A három kerület közül a Jászságban, azon belül is Jászberényben valósult meg legsikeresebben a görögök beilleszkedése, közéleti szerepvállalása. A város mint kerületi központ jelentős jövedelmet tudott biztosítani a vállalkozó boltosoknak, bérlőknek, kereskedőknek. Ugyanakkor kedvezőtlen földrajzi fekvése, az a tény, hogy a Jászságot egyetlen fontos közlekedési útvonal sem érintette, gátolta a rangjának megfelelő ipar, kereskedelem, és az üzleti kapcsolatok kiépítését. Helyi vállalkozók hiányában itt is meghatározó szerepet kaptak a görögök a kereskedelemben, a boltok, kocsmák, fogadók bérletében. Kezdetben anyagi téren jutottak kedvező helyzetbe, ebben az időben a források nevüket az állandósult jelzővel, boltos kereskedő, árendás görög szókapcsolatokkal említik. A későbbiekben azonban gyakran szerepel nevük mellett a birtokos lakos, esetenként nemes, később pedig a közéletben betöltött tisztség megnevezése. 1 ' Jászberény központi helyzete, a Jászság jó felvevőpiaca nem csupán a görögöket vonzotta. Szívesen jöttek volna áruikkal zsidó kereskedők is erre a területre már az 1700-as években is. Itt azonban az ország más részén ilyen mértékben sehol nem tapasztalt ellenállással találkoztak. Nem csupán a görögök tiltakoztak sorozatosan árusításuk és beköltözésük ellen, hanem a Kerület felsőbb rendeletei - olykor a helyi lakosok érdekei ellenében - is tiltották tevékenységüket. A források alapján feltűnő az a különbség, ahogyan a Kerület, illetve a helyi tanácsok vezetése a két egymást váltó kereskedőcsoporthoz viszonyult. Míg a görögöket ellenállás nélkül befogadták, a zsidók betelepülését még az országos törvényhozás ellenében is igyekeztek megakadályozni. Az udvarhű jászok ehhez próbáltak törvényes alapot keresni, amit sokáig Mária Terézia kiváltságlevelének az a része jelentett, mely szerint a települések maguk dönthetnek arról, hogy kit fogadnak be. A görögök esetében ez nem jelentett akadályt, hiszen miközben a zsidók kérelmét sorozatosan elutasították, a görögöket továbbra is befogadták. Ekkor még bizonyára úgy vélték, hogy az árucsere, a kereskedelem a görögök, illetve a csekély számú helyi vállalkozó által megoldható lesz. Amikor ennek ellenkezője már nyilvánvalóvá vált, a zsidókkal kapcsolatos álláspontjukon akkor sem változtattak. 132 A zsidók ezen a területen is módot találtak arra, hogy a tiltások ellenére bejuttassák áruikat a jászsági piacokra, vásárokra vagy közvetlenül a Harsányi Szilárd városi tanácsos volt. Harsányi Mihály pedig jelentős kerületi tisztségeket töltött be. míg Hadzsi Lászlót földbirtokosként említik a források. PAPP Izabella: Görögök Jászberényben a XVIII-XIX. században. In: Jászsági Évkönyv. Jászberény, 1994. 82-101. p. 2 PAPP Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban. In: Zounuk 5. Szolnok. 1990. 25-54. p. 49
