Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)
lakosokhoz. Az első panaszt tevékenységük ellen a jászberényi vargák és szíjjártók fogalmazták meg 1750-ben, ezt követően sorozatos volt a panasz, elsősorban a görögök részéről, amit a legkülönbözőbb fórumokon hasonló tartalommal ismételtek meg. 1 " Az is komoly konfliktus forrása volt, hogy a zsidók azokat a kereskedelmi ágazatokat kezdték megszerezni, melyeket korábban kizárólag a görögök gyakoroltak. 1803-ban például a jászberényi juhos gazdák egy györgyei zsidóval kötöttek szerződést a gyapjúeladásra, később kezdték felvásárolni a marhabőröket, majd ők biztosították a város borszükségletét is. 134 Míg a görögök többnyire itt is megmaradtak a boltos kereskedői szinten, a zsidók fejlettebb kereskedelmi eszközökkel a jövedelmezőbb, olykor kockázatosabb tevékenységeket is vállalták. Ezáltal egyre nagyobb konkurenciát jelentettek az itt élő görögök számára, akik 1830ban azt kérték a főkapitánytól, hogy a zsidókat tiltsák el a heti vásárokon történő árusításoktól. A kérelmet a nádorhoz is eljuttatták, aki a város vezetésétől kért erről véleményt. 135 A tanács a lakosok érdekében már megengedte volna a zsidók kereskedését, s válaszából is érzékelhető a görögök gazdasági erejének csökkenése: „...a helybéli kereskedők minden eddig fennállott kedvezések mellett is oly hanyatló állapotban vannak, hogy egy részét a végső elpusztulástól félteni lehet, másrészt pedig földeket és egyéb fekvő javakat szerezvén, könnyen abba hagyhatja kereskedését és élete módját másképpen fordíthatja" 1 ™ A Kerület ennek ellenére ragaszkodott a zsidók távoltartásához, így álláspontja már elvált a lakosok valódi érdekeitől. A kiváltságokra, ősi jogokra való hivatkozás ettől kezdve már gátolta a kereskedelem és a gazdasági élet fejlődését, a polgárosodást. A Jászságban az 1840-es törvény után is jelentős volt az ellenállás a zsidók beköltözésével szemben. 1842-ben a görögök ismét a nádorhoz fordultak azzal, hogy a zsidók vásárokon csak olyan árukat árusíthassanak, melyek az ő boltjaikban nem találhatók meg. Ellenállásuk egyik utolsó megnyilvánulása volt, amikor azt kérték, hogy szüntessék meg a heti vásárokat csupán azért, hogy a zsidók számára lehetetlenné váljék az árusítás. Ehhez már a nádor sem járult hozzá és a tanács is a lakosok érdekeit tartotta elsődlegesnek, amikor 1850-ben megengedte az első zsidó, Buck Gábor beköltözését. 137 13 A konfliktusokról bővebben: KÁLMÁN Ödön: A zsidók betelepülése a Jászságba. Bp. 1916. 134 Uo. 21-22. p. 135 SZML Jászkun Kerület Közig. ir. Fasc. 4. No. 400/1831. 136 Uo. 137 H.BATHÓ Edit: Adatok az első jász zsidó család történetéből. In: Jászsági Évkönyv. Jászberény. 1993. 67-76. p. 50
