Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

mód, a közeli, nem kiváltságos terület helységeiben béreltek házat, s Nádudvarról, Tiszaigarról, Dévaványáról, Tiszalökről jártak be árusítani Karcagra és a többi nagykun településre. Nappal ponyván vagy sátorban árultak, éjszakára visszatértek bérelt házaikba, családjukkal pedig csak pénteken talál kozhattak„ A nagykunsági görögök sokáig eredményesen léptek fel a zsidók árusításának korlátozása érdekében. A városok vezetői azonban úgy vélték, hogy a lakosok érdekeit szolgálná a nagyobb áruválasztékkal rendelkező zsidók kereskedésének megengedése. Amikor Karcagon 1816-ban egy zsidónak engedélyt akartak adni üzletnyitásra, a görögök hosszú, elkeseredett hangú levélben fejtették ki tiltakozásukat. Többek között arra hivatkoztak, hogy ők, illetve őseik már több mint száz éve kereskednek Karcagon, méltánytalan lenne, ha velük szemben a zsidókat részesítené előnyben a város.

128 Míg a görögök ezen a területen is megmaradtak a kis- és vegyeskereskedésnél, a nagyobb befektetést igénylő, egyben nagyobb jövedelmet biztosító ágazatok fokozatosan a zsidók kezébe kerültek. 1846-ban például Lévi Lajos nevű zsidótól vásároltak a karcagi borbírák nagyobb mennyiségű szilvapálinkát. Míg korábban hosszú éveken át a jómódú és tekintélyes görög kereskedő Janovics Mihály vásárolta fel a városból a gyapjút, 1852-ben a lakosok két kecskeméti zsidónak adták el az összes gyapjúmennyiséget.

130 A zsidók szerepe tehát érzékelhetően növekedett a Nagykun Kerületben is. Sokat reméltek a helyzetüket rendező 1840-es törvénytől, amely az ország korábban elzárt területein is megnyitotta számukra a lehetőséget a kereskedésre és a letelepedésre. A Jászkun Kerület ellenállása nyomán a Nagykunságban azonban csak 1848 után történt jelentősebb változás. Ettől kezdve fokozatosan betelepedhettek Kunmadarasra, Kunszentmártonba, Kunhegyesre, Kisújszállásra és Túrkevére is, ahol kezdetben csak bérlők lehettek, de később lakosi jogot is kaphattak. Gazdasági küzdelem a Jászságban A görögök és zsidók között a legélesebb szembenállásra, a legnagyobb gazdasági küzdelemre a Jászságban került sor. A kedvező gazdasági helyzetben lévő, jelentős közéleti tisztségeket is betöltő görögök ezen a területen tudtak legtovább és legeredményesebben fellépni a zsidók ellen. 128 SZENTESI TÓTH Kálmán: Történelmi emlékek a Jászkunság és Karcag múltjából. Karcag. 1940. 52. p. 129 HERSKÓ Mózes: A karcagi zsidók története. Jeruzsálem. 1977. 15. p. 130 SZML Karcag város jkv. 1852. 191. sz. 48