Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)

tevékenységük annál érzékelhetőbbé vált a XVII-XVIII. század folyamán a kereskedelem, a pénzügyi és hitelélet területén. A magyar történetírásban HORVÁTH Mihály foglalkozott először a balkáni kereskedők tevékenységével.

8 Később folyamatosan jelentek meg a témával foglalkozó tanulmányok, közlemények.

9 A különböző feldolgozásokból gyakran ellentétes kép rajzolódik ki a görögökről. Jelenlétükhöz több esetben az országra káros tőkekivitel fogalma kapcsolódott, nem ritkán borhamisítással vádolták őket, de igen súlyos volt az a vád is, mely szerint a törökök számára kémkedtek. Más esetekben ugyanakkor mint a magyarországi kapitalizmus megteremtői és fő képviselői, gyakran a magyar tudomány és kultúra bőkezű mecénásaiként szerepelnek. Mindkét vélekedés valós elemeket tartalmaz, az eltérés a görög kereskedők országon belüli szerepének különböző mértékével, fontosságával, olykor pedig a történetírók szubjektív megközelítésével magyarázható. A történeti munkákban sokáig SZEKFŰ Gyula vélekedése vált általánossá, amely szerint a kereskedők az országban szerzett nyereségüket külföldre vitték és ezzel negatívan befolyásolták a tőkefelhalmozás folyamatát.

10 Korábban hasonló következtetésre jutott ECKHART Ferenc is, aki a török-magyar áruforgalom alakulását vizsgálva megállapította, hogy a kereskedelmi mérleg passzív volt, ugyanakkor tanulmányából az is nyilvánvaló, hogy az alföldi településeken a görög kereskedők tevékenysége nélkülözhetetlennek bizonyult.

1 SCHÄFER László munkájából igen kedvező képet kaphatunk a görögökről. Véleménye szerint ők voltak hivatva arra a szerepre, hogy Magyarországon a kapitalizmus feltételeit megteremtsék. A szerzőt a sok tekintetben alapos és összegzésre törekvő munkában bizonyára befolyásolta az a tény, hogy könyve 1930-ban, a görög szabadságharc 100. évfordulójára jelent meg. Számos pozitív megállapítása mellett így jellemezte a görögök tevékenységét: az ittlevő idegen nemzetiségek között a görögnek volt 8 HORVÁTH Mihály: Az ipar és a kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt. Buda, 1840. Fontos adatokat ismerhetünk meg Thallóczy Lajos és Horváth Endre munkáiból: THALLÓCZY Lajos: A keleti kereskedelem története Magyarországon Bp. 1882., HORVÁTH Endre: Az ujgörögök. Bp. 1943. Több szerző foglalkozott a görögök uralkodóktól kapott kiváltságleveleivel: TAKÁTS Sándor: Erdélyi görög kereskedők 1701-iki szabadalomlevele. In: Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1899. 6. sz., Uő: A székelyhídi és diószegi görög kereskedők kiváltsága. In: Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1902., HODINKA Antal: A tokaji görög kereskedőtársulat kiváltságának az ügye 1725-1772. Bp. 1912. 10 SZEKFŰ Gyula: Magyar történet VI. kötet. Bp. 1936. Idézi: PAPP Klára: Balkáni kereskedők a XVIII. századi Bihar megyében. In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. Debrecen. 1987. 11-27. p. 11 ECKHART F. 1918. 356-391. p. 11