Papp Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 6. (Szolnok, 2004)
leginkább gazdasági érzéke, hozzáértése. ... Nagy üzleti tehetséggel párosult szerény életmódjuk révén gyorsan gazdagodtak. ... Úgy nálunk mint tőlünk nyugatra szívesen bocsátkoztak velük kereskedelmi összeköttetésbe, mert tudták, hogy megállapodásaikért helytállnak. ... alkalmasságukat, hogy a nekik juttatott vezérszerepet betöltsék, hosszú üzleti praxisuknak, ügyes levantin gyakorlottságuknak és kiterjedt nemzetközi összeköttetéseiknek köszönhették; ezért nem tudtak a hazai magyar, német vagy más nemzetiségű kereskedők eredményesen konkurrálni. Látjuk mindebből, hogy a görögök politikai, faji és egyéni adottságaiknál fogva szinte predesztinálva voltak arra a történelmi feladatra, mely számukra a magyar közgazdaságban ... osztályrészül jutott." Nagy jóindulattal írt róluk SZENDREY János is, döntő jelentőséget tulajdonítva a görögöknek a hegyaljai borok népszerűsítésében: ;y 4z övék az érdem, hogy a magyar, különösen a hegyaljai, az egri, miskolci és főleg tokaji borokat egészen a keleti és éjszaki tengerek partjáig ismertté tették.'" Tulajdonságaikról és külsejükről is kedvező képet kaphatunk: „Szelíd és vallásos nép volt mindig, ezért aranyai mellett a lelkiismeretlenség vádja csak keveset érhetett közülök. ...A szép, közép, zömök termetű, fekete szemű, fekete körszakállú férfiak, a finom olajbarna bőrű s nagy ábrándos szemű görög nők mindig szívesen fogadott alakjai voltak városaink társadalmának '" A fentieket a miskolci görögökről olvashatjuk, míg egy másik feldolgozás ugyancsak a miskolciakról a következőket tartalmazza: ,^i kereskedelemnek és az országnak roppant kárára vannak, mert horribilis vagyonokat gyűjtenek, s a pénzt hordószámra viszik ki Törökországba. " / " > A görög kereskedők országon belüli megítélése annak megfelelően is változott, hogy az adott közösség hogyan tudott részt venni az árucserében, milyen mértékben volt szüksége a balkániak áruira, valamint saját terményeinek közvetítésére, értékesítésére. Debrecen városa - miután szabad királyi várossá vált - nem engedte betelepedni a görögöket, „évszázados küzdelmet" folytatva ellenük. ZOLTAY Lajos tanulmánya végén nem kis büszkeséggel ír arról, hogy debreceni ősei ,,... meg tudták akadályozni ennek a kiválóan kalmár szellemű, összetartó, szorgalmas, tehetséges, takarékos, egyúttal furfangos, kapzsi és önző fajnak állandó letelepedéssel végződő beözönléset. " ,6 Nem fogadták szívesen a 12 SCHÄFER L. 1930. 15.. 76. p. 13 SZENDREY János: Egy megbukott görög boltos a XVIII. században. In: Századok, 1888. 535. p. 14 Uo. 15 DOBROSSY István: A görög kereskedők szerepe és jelentősége Miskolc XVIII. századi üzlethálózatában. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei. 14. Miskolc. 1975. 23. p. ZOLTAY Lajos: Debrecen város százados küzdelme a görög kereskedőkkel. Debrecen, 1935. 12
