Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

Megbetegedett 1930. 1931. 1932. 1933. 1934. 1935. Összesen 53 67 387 48 82 70 707 21 36 91 19 43 59 263 19 7 93 35 26 46 226 43 39 95 12 74 59 322 39 34 92 49 89 25 328 23 17 106 2 16 33 197 29 36 192 57 49 72 435 25 57 213 28 68 37 428 19 11 37 11 25 19 122 54 66 144 40 84 123 511 58 86 376 46 68 167 801 51 39 127 21 49 64 361 Jászberény Karcag Kisújszállás Mezőtúr Szolnok Túrkeve Jászsági alsójárás Jászsági felsőjárás Központi járás Tiszai alsójárás Tiszai felsőjárás Tiszai középjárás Összesen: 434 495 1.953 368 673 774 4.697 Közülük meghalt: 56 63 220 51 67 85 542 Az összes negbetegedettek 11,53 %-a tífuszos beteg volt. Ugyanezekben az években a vármegye nagyon fertőzött települései, melyek az előző kimutatásban nincsenek Tífuszban megbetegedettek száma 1930-1935 177 Jászapáti Jászkisér Pusztamonostor Besenyszög Csépa Kunszentmárton Tiszaföldvár Tiszakürt Tiszaug megbetegedéssel. 1934. februárjában Kenderesen kezdődött az az évi tífuszjárvány. A betegség eredetét a szomszédos Heves megyéből vélték, mivel tífuszos megbetegedések ott már januárban előfordultak. A tífusz vármegyébe kerülését a vándor cigányoknak tulajdonították. Szerintük nem tiszták és a vármegyében az első haláleset is köztük történt. Az egész cigánytelepet lezárták a szomszédos Tiszaszentimrén is, mivel a 80 Abádszalók 56 79 Dévaványa 440 44 Kenderes 51 31 Kunhegyes 82 62 Kunmadaras 35 21 Tiszaszentimre 115 89 Fegyvernek 126 35 Tiszaroff 52 42 Törökszentmiklós 113 177 Uo. 84