Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

kenderesiekkel sokan rokoni kapcsolatban álltak és tífusz gyanús eseteket is találtak. 178 A szigorúbb intézkedéseket a Kenderesen kezdődött járvány idején hozták. A fertőtlenítő- és óvó rendszabályokat szigorúbban hajtották végre. A zár alá vételt, az elkülönítést, védőoltást, fertőtlenítést, tetvetlenítést, fürdetést, tisztasági helyzetet következetesen hajtották végre és ellenőrizték. A rendszabályok betartására és betartatására a járási tisztiorvosokat és a községi orvosokat kötelezték. Az ellenőrzéseket a járási tisztiorvos és a vármegyei tiszti főorvos végezte. A helyzet komolyságára utalt, hogy 1934 márciusában dr. Pellerman Artúr miniszteri tanácsos, kerületi közegészségügyi főfelügyelő a belügyminisztériumból ellenőrzésre a vármegyébe jött. A községeket a vármegyei tiszti főorvossal, járási tisztiorvossal és főszolgabíróval végigjárta, vizsgálta, ellenőrizte. 179 1941 december hónapjában Csépa községben tífuszos megbetegedés történt. A járvány továbbterjedésének megakadályozására belügyminiszteri és alispáni körrendeletet adtak ki. A körrendeletben a vármegyében működött valamennyi főszolgabíró, polgármester, községi elöljáróság, hatósági orvos és az iskolán kívüli népoktatási bizottság elnökségét, valamint a m. kir. tanfelügyelő figyelmét felhívták a körrendeletben foglalt intézkedések betartására. Az óvodák, iskolák, iskolás gyerekek és cigányok, valamint a tetvességre gyanús egyének megvizsgálására, tetvesség esetén a szigorú fertőtlenítésre intézkedtek. A belügyminiszter elrendelte "tisztasági hét" megtartását. 180 A tífuszos megbetegedés, majd a járvány kialakulásának megakadályozására a járványok idején addig szokásos védekezési eljárásokat alkalmazták. Védőoltás, elkülönítés, fertőtlenítés, a beteg szűkebb, tágabb környezete személyeinek védőoltása "hagyományos" végrehajtása. Új elemként a kórokozó elleni harcban a tetvetlenítés, fürdetés és a tisztaság erőteljes hangsúlyozása és lehetséges megkövetelésére való törekvés jelentkezett. A tífusz megszüntetésére irányuló egészségügyi és hatósági erőfeszítéseknek, eljárásoknak végig alkalmazott elemei maradtak. A fertőző betegségek között 1931 júliusában a járványként addig nem volt fertőző gyermekbénulás (Heine-Medin) jelentkezett és terjedt. A vármegyébe a szomszédos Heves vármegyéből hurcolták be. Először július 2-án Abádszalókon észleltek 2 megbetegedést. Ezt követően a Heves megyével szomszédos községekben terjedt. Augusztusban 62 gyermek fertőződött meg. A betegség terjedésének megállítására az akkor lehetséges minden ellenintézkedést megtettek. Az eredmény szeptemberben 18, októberben 14, novemberben 1 új fertőző gyermekbénulásos megbetegedést észleltek. Az orvosok lelkiismeretes munkájának köszönhetően november végétől újabb megbetegedés nem történt. 181 Járvány a későbbi években nem alakult ki. Megbetegedések voltak. A fertőző gyermekbénulás veszélyének SZMLKL-esir. 100/1927. Alispán 1934. évi első évnegyedes jelentése. SZMLKL-esir. 100/1927. Alispán 1942. évi első évnegyedes jelentése. SZML Közgy. jkv. 1931. 195.; KL-esir. 100/1927. Alispán 1931. évi negyedik évnegyedes jelentése. 85