Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

1950-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet és más biztosító intézetek összevo­násával, a biztosító intézetekről az egészségügyi ellátást leválasztották. A volt OTI egészségügyi részei a gyógyító munka a Megyei Tanács hatáskörébe és egészségügyi szervezetébe beolvadt. A társadalombiztosítás állami feladat lett. 209 A gyógyszertárak 1945. után egy ideig magántulajdonban voltak. Az állami gyógyszerellátás megszervezésére fokozatosan került sor. 1950. július hónapjában vala­mennyi gyógyszertár állami kezelésbe került. 1957-ben a Gyógyszertár Vállalatok irányítója a Megyei Tanács lett. Ezzel egy időben új elnevezést kapott: "Megyei Tanács Gyógyszertári Központja". Ekkor feladata is megváltozott. A vállalati gazdálkodási forma megtartásával, a gyógyszerellátás szervezésével egészségügyi intézmény feladatát látta el. Ezzel a gyógyszertárak sajátosan működő egészségügyi intézmények lettek. Közvetlen felügyeletét a Megyei Tanács VB. Egészségügyi osztálya gyakorolta. 210 Az 1945. előtti években szakorvosi hálózattal a megye nem rendelkezett. Ki­építésének előzménye, csírája a vándorrendelö kiszállás volt. Célja az egészségügyi szakellátás kiterjesztése. Ezzel a területi gyógyító munka színvonalának emelése. A vándorrendelő működése: röntgen, szemész, belgyógyász, gyermekgyógyász és fo­gász szakorvosok kiszállás keretében a vizsgálatokra alkalmas helyiségekben (iskola, egészségház stb.) végezték munkájukat. A vándorrendelő ellátta a mezőgazdasági és ipari igényjogosultakat, a volt OTB A tagokat és családtagjaikat. A járadékoson kívül az OKI mozgóegészségügyi szolgálatával kötött munkaközösségnek megfelelően a szegé­nyebb betegeket is mindenhol ellátták. A községek vezetőségével, a kezelő- és hatósági orvosokkal együttműködtek. A vándorrendelő személyzete 10 állandó tagból állt. A kiszálláson az első 2-3 napon még 1, a központból érkező tisztviselő orvos is részt vett. A vándorrendelő kiszállást a kialakított vándorrendelő körzetek településeire és néhány oda nem sorolt községbe szervezték. A szolnoki körzet területe: Szolnok megye központi, tiszai alsó- és tiszai középjárások községei. A Jászberény székhelyű körzethez tartoztak a Jászsági alsójárás községei. Rajtuk kívül: Jászfényszaru, Pusztamonostor, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jásztelek, Alattyán, Szentlőrinckáta, Jánoshida. A vándorrendelésekre érkezés közhírré tételére alkalmasnak bizonyult községekben, nagyobb létszámú dolgozót foglalkoztató munkahelyeken ismételt kidoboltatások mel­let, a mozikban hirdették, az iskolák tanulóival a szülőknek röplapokat küldtek. A községhez tartozó tanyaközpontok betegeinek rendelő helyekre szállítását különös gonddal kezelték, szervezték. 211 zw Uo. SZML SZMT VB. Jegyzőkönyvek és határozatok, szn. 1950. 210 JAKI A. 1970. 1-2. sz. 54-55. 211 SZML Tisztiorvosi ir. 30.02470/1949. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom