Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fő vonásai 1876-1976 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 2. (Szolnok, 1997)

1949-ben készült kimutatás a vándorrendeléseken ellátott betegekről.

212 Összesen: 1.624 Összesen: 987 Összesen: 1.491 Összesen: 1.815 Összesen: 7.539 Belgyógyászat OTI 833 egyéb beteg 791 Gyermekgyógyászat OTI 398 egyéb beteg 589 Fogászat OTI 635 egyéb beteg 856 Szemészet OTI 935 egyéb beteg 880 Röntgen OTI 4.814 egyéb beteg 2.725 Összesen: OTI 7.615 egyéb beteg 5.841 Mindösszesen: beteget láttak el a vándorrendelések. 13.546 A megfelelő intézményhálózat létrehozása után a vándorrendelők szakrendelései megszűntek. Az egész megyét átfogó nagy létszámú szakorvos betegségmegelőző, gyógyító tevékenységét biztosító szakrendelői hálózat működött. A betegségmegelőző munkára a háború után is nagy gondot fordítottak. A közegészségügy egyik legfontosabb alapelve és gyakorlati munkája a megelőzés maradt. Ahhoz, hogy a megelőzés a közegészségügy és járványügy gyakorlatában következetesen érvényesüljön a múltból örökölt szervezeti forma és munkamódszer nem bizonyult elégségesnek. A közegészségügyi, járványügyi szolgálat területi végrehajtó szervének kiépítésében, az első lépés 1951-ben az epidemiológus hálózat és a közegészségügyi felügyelet létrehozása volt. A feladatok gyors növekedése megkövetelte olyan intézményhálózat létrehozását, ahol a laboratóriumi háttér és a közegészségügyi munka szakosításának feltételei megvannak. A fejlődés eredményeként 1954-ben létrejött a KÖJÁL hálózat és ezen belül a Szolnok Megyei Közegészségügyi Állomás. A KÖJÁL hatósági feladatokat is ellátott, büntetett megfelelő jogkör birtokában.

213 1962-ben megkezdte működését az üzemi orvosi szolgálat. A zártabb ipari üzemekben szervezték meg. A járóbeteg gyógyítás, ellátás egyik formájaként működött. Kiépítésének célja, fontossága, hogy a munkások, üzemi dolgozók fejlettebb egészségügyi viszonyok között dolgozzanak. A járóbeteg ellátás mellett az alkalmassági és szűrővizsgálatokat is az üzemorvosok tartották. Az elsősegélynyújtás oktatását megszervezték. A különböző oltásokat, - rosszullét esetén - a megfelelő kezelést helyben végezték. A gyógyszerek beszerzéséről gondoskodtak. Az üzemi orvosi hálózat 212 213 Uo. Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság iratai 245/1967. (Továbbiakban: MNEB ir.) 105