Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

SZÓMAGYARÁZATOK aga elöljáró, úr; katonai rang, a szárazföldi haderő és a flotta tisztjeinek címe; tiszteletteljes megszólítás akcse a török birodalom legelterjedtebb, 1327 óta vert ezüstpénze. Értéke előbb lassan, a 16-17. században rohamosan romlott. A 16. század közepén Magyarországon 1 akcse = 2 dénár, a 17. század közepén 1 akcse = 1,5 dénár alajbég a szandzsákban javadalmazott szpáhik többnyire választott vezetője ámil a pénzügyigazgatás és az adószedés alacsonyabb rangú alkalmazottja arpalik egyfajta járadék, javadalom neve, amelyet magasabb rangú állami tisztségviselők kaptak jövedelműi azab gyalogos várvédő, a magyarországi török várakban sok délszláv szolgált az azabok között basi valaminek a feje, elöljárója, felelőse bég rang vagy hivatal, utóbbiként a szandzsákbég rövidített változata beglerbég a vilajet élén álló katonai és polgári kormányzó, aki egyrészt a vilajet összes polgári hivatalának felügyelője, másrészt birtokkal javadalmazott katonaságának vezetője. A vilajetbe tagolt szandzsákok közül a központi szandzsáknak ('pasa szandzsákja') ő a bégje. Köztudatunkban inkább pasaként él (budai, egri stb. pasák), minthogy a beglerbégek mindig pasa rangot viseltek bejtülmál a hagyatékokból és gazdátlan javakból származó kincstári jövedelmek elnevezése, amelyeket eminek kezeltek berät adomány le vél, kinevezési irat besli az egyik várvédő lovasalakulat katonája bujuruldu belgerbégi rendelet (jelentése: 'elrendeltetett') bütün csift egész telek csaus alacsonyabb tiszti rang; portai alakulat tagja, a csausok közül kerültek ki a Porta küldöncei és követei a tartományokba és külországokba cselebi úr; keresztnév mellett vagy megszólításban a tanult embereknek kijáró tiszteletet fejezte ki cseribasi csapatparancsnok, aki alá a náhijében birtokos tímáros szpáhik tartoztak csift bozan akcseszi a műveletlenül hagyott telek után fizetett adó, az a rája tartozott vele birtokosának, aki szökése után több mint tíz évig másutt élt (ezért már nem lehetett kényszerrel visszavinni régi urához) defter keskeny, hosszúkás füzet; ilyenekbe másolták bele az adó-, népesség- és birtokösszeírásokat, amelyek a füzettől átvették a defter elnevezést 172