Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

defterdár a központi és tartományi igazgatásnak a birtok- és pénzügyekért felelős, magas rangú tisztségviselője defterháne az összeírásokat, a deftereket őrző központi vagy tartományi hivatal dervis muszlim szerzetes díván tanács; a szultán, a nagyvezír és a beglerbégek tanácsa; verseskötet dizdár egy egész várnak vagy egy nagyobb vár kisebb egységének kapitánya dzsebedzsi páncélműves, vértkészítő dzseleb állattenyésztő és állatkereskedő; balkáni juhtenyésztő dzsizje más -néven harádzs, az európai nyelveken 'fejadó'-nak fordított adó, amelyet a birodalom nem-muszlim alattvalói fizettek a kincstárnak efendi úr ej álét a vilajet szinonimája emin alacsonyabb rangú pénzügyi tisztviselő; a szultáni hász-birtokokról befolyó kincstári jövedelmek egyik kezelője fárisz a várőrségek egyik lovasalakulatának katonája fermán szultáni rendelet; a 17. században a budai pasák is megkapták azt a jogot, hogy szultáni kézjeggyel, tugraval ellátott rendeleteket adjanak ki fetva írásos jogi vélemény, amelyet a vallásjogászok, a muftik állítottak ki vitás jogi esetekben a kádik kérésére és segítésére gönüllü várőrségben szolgáló egyfajta lovaskatona gurus ezüstpénz, amelynek török neve mögött igen sokszor európai pénzek húzódtak meg. A 17. században Magyarországon a gurus vagy kara (=fekete) gurus a számítási forinttal, a szim (=ezüst) gurus a tallérral volt azonos kajmáné sátorlakó, vándor rája hákim 'parancsoló, törvényhozó'; fejedelem, kormányzó, kádi: általában tisztségviselő halife mesterember helyettese, segédje; keresztnevek mellett beosztott, alárendelt helyzetre utal hán uralkodó; az Oszmán-házi szultánok címe háne az adózás egysége; a 16. századi összeírások hánéi nagyjából egy gazdaságot, egy kiscsaládot takartak, a 17. századi állami adókat több gazdaságot összevonó hánékra vetették ki hanefita az iszlám négy nagy vallásjogi iskolájának egyike, az elfogadott vallási irányzat az oszmán birodalomban harádzs lásd dzsizje hász két birtokfajta neve: 1. a közvetlen kincstári kezelésben tartott szultáni birtokoké, 2. a legmagasabb jövedelmű (100.000 akcse fölötti) szolgálati birtokoké, amelyeket beglerbégek és szandzsákbégek élveztek hatib szónok; a templomok személyzetének az a tagja, aki a pénteki nagy istentiszteleten az uralkodóért mondott imát elmondta hidzsra az iszlám időszámítás kezdete: 622. június 16, az a nap, amikor Mohamed híveivel Mekkából Medinába költözött Hizir napja Szent György napja, árpilis 24. hodzsa mester, tanító; megtisztelő megszólítás 173