Hegyi Klára; Botka János: Jászberény török levelei; Latin és magyar nyelvű források a Jászság XVI-XVII. századi történetéhez - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 11. (Szolnok, 1988)

96. Köprülü Ahmed nagyvezírnek IV. Mehmed szultán nevében kiadott rendelete az egri pasának, a hatvani szandzsákbégnek és az egri és a hatvani kádiknak Eszéki tábor, 1663. július 2. A tugrán: Mehmed, Ibrahim hán fia, mindig győzedelmes. Kegyes kormányzó, az előkelő nemesek kiválósága, hatalom és méltóság ura, akit a mindenható égi király bőkezű kegyével megajándékozott: Eger beglerbégje — akinek tartson soká szerencséje! —, a kegyes elöljárók mintaképe, a nagyrabecsült előkelők vezérembere, hatalom és méltóság ura, akit a mindentudó égi király bőkezű kegyével megajándékozott: Hatvan szandzsákbégje — akinek tartson soká tekintélye! —, és a kádik és bírák mintaképei, az erény és igaz szó kincsesbányái: egri és hatvani kádik — akiknek szaporodjanak erényeik! —, e magas szultáni rendelet vételekor a következő szolgáljon tudomástokra: Az egri kincstár alá tartozó, a hatvani szandzsákban fekvő szultáni hász-falvak lakói a következő jelentést küldték a budai dívánba: Mostanáig betakarítás idején a hász-birtokok eminjei úgy szedték a tizedet, hogy az egész megtermelt gabonából tizedeltek. Tíz keresztből egy keresztet vettek el, azután az így nyert tizedgabonát a falvak határában egy halomba hordatták. Akkor minden lakos odagyűlt, és a halomba hordott tizedgabonát kicsépelték. Amennyi szemet ez adott, az eminek annyival beérték. E módszerrel mindenki meg volt elégedve. Újabban azonban az eminek a tizedgabonát már nem hordatják halmokba a falvakban a régi szokás szerint, hanem arra utasítják a ráját, hogy a maga gabonáját ki-ki vigye haza a házába. Azután a régi szokás ellenére önkényesen minden keresztből 3-3 kejl szemet követelnek, s a rajának ezzel jelentős kárt okoznak. Ennek megakadályozására nemes rendeletet kértek tőlem. Ti tehát kellő gondossággal nézzetek utána az ügynek! Ha valóban úgy áll, ahogy jelentették, tudjátok meg, hogy nem tűrhetem a szegény rajának a seriat és a kánun ellenére folyó zaklatását. A hász-birtokok eminjeit szigorúan figyelmeztessétek, hogy amikor a betakarítás elérkezik és időszerű a tizedkirovás, a korábban érvényes szokás és kánun értelmében szedjék a tizedet. Többet ne vegyenek, ne engedjétek. A panaszosok azt is jelentették, hogy a hász-birtokok eminjei évente egy-egy fejőstehenet és egy-egy szárított húsnak való marhát is követelnek tőlük a kánun ellenére. Ennek is nézzetek utána! Ha így van, akadályozzátok meg, s ne engedjétek, hogy a korábbinál többet követeljenek s ezzel zaklassák őket! Mint ahogy azt se hagyjátok, hogy a ráját e szolgáltatások ellenében pénzfizetésre kötelezve háborgassák. Minderről korábban már született egy magas rendelet, s most a falvak lakosai ezt elhozták felséges táboromba. Mivel ennek értelmében újólag rendeletet kértek, megparancsolom, hogy az ebben az ügyben korábban kibocsátott nemes rendelet, a kánun és a fermán ellenére ne engedjétek őket zaklatni. Azon legyetek, nehogy e tárgyban ismételt panaszra legyen szükség! így vegyétek tudomásul! Miután megnéztétek, e nemes rendeletemet hagyjátok a rajánál, felséges kézjegyemnek hitelt adjatok! Kelt az 1073. év nemes zi-1-káde havának 26. napján, az eszéki táborban. 112