Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

még 238 és 292 között ingadozott évente, az első világháború alatt viszont alig haladta meg az évi százat. 1931-től végérvényesen a kétszáz alá szorult a születésszám, 1960 óta pedig mindössze egyszer érte el a százat.

12 A népességszám a helyi és a közeli munkalehetőségektől függően fog stabilizálódni. 5. A község politikai és közigazgatási változásai A mai község területén öt középkori falu osztozott a 16. század végéig: A kun lakosságú Bábocka, Öcsöd és Tatárszállás, valamint Fehéregyháza és Veresegyháza. Fehéregyháza 1297-től fordul elő az oklevelekben. A 15. században mezővárosi rangot kapott. 1580 után bekövetkezett pusztulása idején a szolnoki uradalomhoz tartozott. Területét 1714-ben csatolta Öcsödhöz a kincstár.

13 Bábockát 1138-ban említik először a források. 400 évvel később a Nagykunsághoz tartozó szabad kun faluként szerepel. 1559-ben a gyulai várnak szolgál és adózik. Az 1560-as évek elején Olcsárovics Demeter gyulai lovaskapitány birtokolja és lendíti fel a falut, amely 1564-ben 18, 1580 körül 19 kapu után adózott. 1596-ban pusztították el a török tatár segédcsapatai. Templomának tégláiból a török Szarvason fürdőt épített.

14 Veresegyház neve 1453-ban olvasható legkorábban. 1498-ban a gyulai uradalomhoz tartozó falu. A vidékre először támadó törökök elől lakosai 1552-ben elmenekültek, de rövidesen visszatértek. Az 1560-as években 50 —80 jobbágycsalád lakta. Az 1596 körüli hadjáratokban pusztult el. Területének egyik fele Mária Terézia idején lett Öcsöd része.

15 A Körös jobb partján az 1550-es években már lakatlan Tatárszállás falu földjét 1620 után foglalták el végleg az öcsödiek.

16 Öcsöd keletkezésének idejét nem ismerjük. Neve 1549-ben fordul elő legkorábban. Ekkor Külső-Szolnok megyéhez tartozott. Az 1551—52. évi török hadjárat miatt elmenekült lakói 1556—1561 között visszatértek. 1558-ban 10 család lakta, s részben a gyulai várkatonák földjeit művelte, részben a töröknek adózott. Gyula 1566. évi eleste után a gyulai szandzsákhoz tartozó békési náhije egyik faluja, amely a királyi kézen maradt egri várba is szállította az adót. 1580 körül 24 kapuval rendelkezett. Ekkor kapta meg Rhédei Pál egri lovastiszt. 1595-ben az öcsödi nép a hadak elől Túrra és Békésre menekült. Az 1623-24 körüli első újratelepítés során a lakosok a Rhédiek jobbágyai maradtak. Az 1640-es években 30-40 református családból álló falu háromfelé kényszerült adót fizetni: a törökön és a királyi adószedőn kívül Erdély felé is. A végváriak sarcolásai miatt az öcsödiek egy része Debrecen vidékére szökött. 1695-ben, a török elleni felszabadító háború során a falu megint elnéptelenedett. Az 1700-ban visszatérő lakosokat 1704-től a kuruc-rác öszszeütközések kényszerítették újra távozásra.

17 A Rákóczi-szabadságharc leverése után, 1714-ben, a Rhédeiek akarták először újranépesíteni Öcsödöt, Balmazújvárosról érkező lakosokkal.

18 A kincstár azonban megelőzte őket, birtokjogukat nem ismerte el, s az öcsödi földet, amelyet eddig főként a mezőtúriak használtak, a királyi kamara tulajdonába vette. A kincstár adott engedélyt 1714 őszén a Mezőtúron élő öcsödieknek a visszatelepülésre, akik 1714 novemberében (esetleg 1715 tavaszán) ülték meg most már véglegesen Öcsödöt.

19 Előkeresték az elrejtett harangot, nádfalú templomot építettek, ezzel 1715-ben a falu életében fontos 13