Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)
szerepet játszó református egyházközséget is újraalapították. Hamarosan sok vitája támadt az újjáéledt községnek a szomszédos Mezőtúrral, Szentessel, Tiszakürttel a határhasználat körül. 1719-ig Szentandrás, 1722-ig Szarvas területét is az öcsödiek legeltették. 20 1720-ban Öcsöd is a Békés megye zömét magában foglaló Harruckernuradalom része lett. Harruckern János György, a katonai élelmezési biztosból lett bécsi birtokos a merkantilista gazdálkodást igyekezett megvalósítani. Birtokainak fokozatos benépesítése során jobbágyainak kedvezményeket nyújtott. Öcsöd népe azonban nehezen viselte a jobbágyi függőség visszaállítását, és a török időkben a közeli kun települések mintájára hallgatólagosan elismert kun kiváltságos jogállást szerette volna ismét elérni. Ez nem sikerült. Az elégedetlenség tükre, hogy a szomszédos Szentandráson 1735-ben kirobbant, kuruc tartalmú parasztfelkeléshez kilenc öcsödi jobbágy csatlakozott. 21 Az 1753. évi Törő-Pető-féle jobbágymegmozdulás idején az öcsödi jómódú gazdák a felkelők ellen fordultak.A lázadásban való részvétel miatt tartóztatták le és vitték Budára Szász János öcsödi tanítót, s megbüntették a felkelőket a Körösön átszállító öcsödi révészt is. 22 Mária Teréziának a jobbágy terheket országosan egységesítő és községünkben 1771-ben bevezetett urbáriális rendeletéig az öcsödiek kedvezőbb helyzetben voltak, mert a földesúri kilencedet szerényebb összegű évi készpénztaxával fizethették ki (ritkábban természetben), s a jövedelmező állattartáshoz elegendő legelőt kaptak. Az urbáriummal bevezetett robotmegváltás jelentősen emelte a terheket. A helyi jobbágyság már ekkor kialakuló belső rétegződését is előmozdította 1770-ben Bábocka puszta elvesztése 23 ,1786-ban pedig a kevés igaerővel rendelkező, szegényebb lakosok által használt földek elvétele. Emiatt indult meg 1787-ben Kis András vezetésével a zsellérek földkövetelő mozgalma, amely Kis András elüldözésével zárult le. 24 1805-ben a földesúr újra felmérette a határt és az addig jobbágykézen lévő földekből 25 sessiót elvett, ettől kezdve magas bérleti díjat kért érte. 25 A Harruckern-család férfiágon való kihalása után, az örökösök 1798-ban lebonyolított „osztálya" (vagyonmegosztása) során Öcsöd gróf Stockhammer-birtok lett, majd a család eladósodása miatt 1834-ben egyik részét báró Podmaniczky vette meg. 26 A reformkor idején érvényesült legjobban az öcsödi „kommunitás"-t vezető paraszt elöljáróság érdekvédelmi és termelésszervező szerepe. Ez többnyire az egész falu céljait szolgálta, sokszor azonban a módos telkesjobbágyok szűkebb csoportjának érdekei szerint alakult. Az 1836. évi törvények alapján a föld nélküli zsellérek nagy tömege ismét földet kért (a legelőrészből), 27 de csak házhelyet sikerült kapniuk. 28 A földesúri és a lakosságot illető legelő elkülönítésében és kiterjedésében a reformkorban nem sikerült megegyezni a birtokosokkal 29 , így érthető, hogy 1848 tavaszán is a legelőügy izgatta az öcsödi népet legjobban. 30 A forradalom és a szabadságharc napjaiban Öcsöd jelentős áldozatokat hozott, különösen 1848-ban. 1849 tavaszán már sorozatosan nem állította ki a község a kivetett újoncokat. 31 A szabadságharc idején fegyverrel küzdő öcsödi honvédek és a gerillák számát legalább 300 főre tehetjük. 32 A községre nagy terhet rótt a közeli cibakházi honvédtábor ellátása. 33 Az osztrák csapatok 1849. augusztus 2-án ellenállás nélkül foglalták el Öcsödöt. 34 A Világost követő másfél évtizedben az 1856-ban újrakezdett és 1864-ig 14
