Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

képest a Lakossok Közt Arbitrarie fel osztódván biratatott és használtattott, Azután pedig Minden Gazda Ember ugy élte, Valamint az Urbárium be jövetelének alkalmatosságával önként teczése Szerént maga földgyeinek Mennyiségét fel adta és az Urbarialis Tabellába feljegyeztette. A Méltóságos Uraság, mint az Helységnek távul létére való nézve, mint pedig azért, hogy ottan Semmi Allodiaturát vagy Oeconomia folytatását nem tartott, meg engedte, hogy Ki ki Urbarialis Tabellájába be Íratott Nap Számát Contractus Szerént a xris 12 meg válthassa. Illy statusban lévén az határnak mi volta, és az Lakossok Szolgálattyának álapottya, okot s alkalmatosságot mutatott Arra, hogy az említett Urbarialis Tabellába meg jegyeztetett földeknek Száma, a Szüntelen való eladás, Cserélés, Testamentum tétel, és a Successorok Között meg esett Osztályok miatt, Maga Valóságában nem maradhatott, hozzá járulván az is, hogy Semmi bizonyos és helyes Mértékkel a földek föl Osztva nem lévén, hol erőszakossan, hol allatomban a Lakossok azokat egy mástul el foglalták, vagy pedig az legelőt is fel szántván meg nagyobitották birtokokat és így semmi proportio közöttek és álandóság nem tartatott. Mind tehát az feljebb ki tett okokra Nézve, Mind pedig azért is, hogy a földek a mindenkori élés által el soványodván Vad Zabnál egyebet nem teremnének Kíntelenítetett az Uraság Nagyobb Számú Lakossainak meg egyezésébül is olly rendelést tenni, hogy az határnak némely része esztendőnként ugarnak hagyatassék; A Szántó földek pedig Urbarialis Competentiak Szerént Jugerumot a 1200 quadratis Orgiis Számlálván Geometrice fel osztassanak s a szerént az érdemessebb Lakossoknak Kiknek a föld miveléséhez ellegendő erejek és tehetségek vala, részt juttasson. Innét vette eredetét leg először is az első Classisban lévő 34 Lakosoknak panasza, Kik mostani birtokokat Kevesebnek alétyák az élőbbemnél. Ezeknek mely helytelen és csupa irigységbül Származott légyen panaszai, tsak abbulis Ki teczik, hogy azon Személyek az föld fel mérése előtt tulajdon vallások Szerént 417 3/4 Köböl állá való földet bírtak, minden Köblöt 2 Posonyi Mérőre vévén most pedig mint az Ingenieur munkája, mint pedig az Mechanica Mérés Szerént 835 Jugerumot hogy bírnak, bizonyossan Ki teczik, itélye meg tehát akár ki is, ha 835 jugerumban nem mégyen é 417 3/4 Köbölnyi Vetés, vagy sokkal több, és abbul ki teczik panaszok helytelensége, s ugyan azért helytelen praetensiójoktúl nem tsak amoveáltatnak, ha nem nagy botránkoztatásokért, hogy büntetés nélkül ne maradgyanak, Kéri a Fölső Instantiához az Uraság, azt pedig annyival nagyob igazságbúi, hogy akár a régi birtokokat, akár pedig facultásokat tekéntvén semmi partialitásban a Bírák nem találtattak. 2, 3, 4, 5 forint Portio után, a midőn egy fertály Sessiót, vagy is 14 1/2 jugerumot adtak oly csekély tehetségű embereknek, vallyon nem elegendő é? Vagy Kívánhattak é többet tulajdon ételetek Szerént ha tsak felében áztat adni, és Magok Munka nélkül más emberek erejével, mint az Birák Sub B. fel jegyzettek, élni nem Kívánnának, azon rósz és már nagyon be vett Szokást hogy ne követhessék, azért töbre méltóknak nem étéltettek. Helyben hagyatván egyszersmind a Bírák Cselekedette, hogy a más rendbéli 34 Lakossoknak, kik éránt Személy Vállogatást praetendálnak a panaszosok, érdemek Szerént osztották a földet, mert ugyanis akik tehetőssebbek, méltóbbaknak étéltetnek a föld birtokára, ezek 553, amazok pedig 211 forintokat fizetvén portio fejében, mely leg nagyobb Objectuma volt az Osztásban lett ejectationak. 52