Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

Második Classisban foglaltatnak azon panaszosok, kiknek valami kevés földgyek volt, most pedig azoknak birtokátúl elestek. Ezek mivel tsekély tehetségüek, és igen rest fizetőeknek találtattak, hogy azon egv két köböl alá való földgyeket is, melyeket úgy mint Zselerek, akár a Bírák osztályábúl, akár Atyafioktúl osztály képen kapván bírtak, magok erejekkel nem tsak hogy nem mivelhették, hanem azokbúl, ámbár elegendő Kenyerek nem volt is, még is másoknak munkálkodni, és az Nyári Szoros munkát pénzért is segéteni nem akarták, marattak el földgyeiktül, nem lévén semmi jussok az határhoz, mivel Gazdák Számába soha nem voltak. Hozzájárul azon tapasztalás is, hogy sokkal többet Aratásokkal és Nyomtatásokkal kereshetnének mind sem azon csekély földgyekbül hasznot csak remélyhetnének is, melyek mellet az egész Nyarat el töltvén télen mégis Kenyér nélkül Szűkölködnek. Harmadik Classis állá esnek, Kiknek ámbátor eddig sem volt semmi földgyek, most mind azon által remélyettek valamit. Hogy a Birák ezeknek haszontalan reménységeket egy átalyában el vágták, és őket föld nélkül hagyták, igen helyessen cselekedték, mind hogy a határnak Szűk volta miat helyes reménységek a földekhez nem is lehetett, hasonló Képpen ezeknek is se házzok, se tehetségek nem lévén a föld miveléséhez, töbnyire pásztorok, jövevények és henyélők lévén, valamint Szükség minden Helységben az Kézi Munkás ember, ugy ittenis, és valamint eddig, úgy ezután is a nagyobb tehetségű emberek munkájábúl éltek, úgy ezután is bizonyossan el élhetnek, ha Két Kezi munkájok által Kiványák élelmeket Keresni, melybül több hasznot várhatnak, mintha egy két Köbölnyi föld mellet (mely Urbariale Constitutivumot nem tesz) az drága Nyarat el henyélnék. Negyedik Classisban foglaltatnak, kik előbbeni földgyeiket és Szállásaikat vissza Kiványák, vagy is inkább azt akarják, hogy se ugar ne legyek, se a föld osztás, és annak Mechanica fel mérése maga mivoltában ne maradgyék. A mi az elsőt illetti: a Bírák declaratiojábúl nyilvánságos, hogy az ugar földekken és Szállásoknak el bomlásában 250 Gazda meg nyugodott, úgy hogy ha valamelyike Szállásátúl meg válna is, az éránt semmi praetensiot ne formályon, Kihez képest ezen Classisban foglalt panaszosoknak Kévánsága helytelennek étéltetvén, a Köz jóra Czélozó meg egyezés Szerént se Szállásokat többé vissza nem nyerhetik, se azoknak bonificatioját nem kivánhattyák, mint hogy több Lakosok is olly formán Szállásaiktól el maradtak és mégis a köz hasznot tekéntvén az éránt se panaszt, se praetensiot nem formálnak. Ami a másodikat illetti: ha szinte valamelyik panaszosnak sérelme történt volna is a föld osztás által, mégis előbbeni földgyeit vissza nem nyerheti. Mint a földek fel méretetvén kinek kinek házi Numerussá és Neve után be írattattak, és a szerént a Termésnek Vallása is a Kegyelmes Királyi rendelés szerént meg esett, melyeket az ujonan teendő osztás vagy az előbeníeknek vissza adása által az Uraság önön hatalmával előttünk lévő Királyi Kegyelmes Parantsolatbúl Származott munkának hátráltatása nélkül meg nem változtathat. Nem külömben Némely Lakosoknak, kik föld nélkül szűkölködnek, azon Kévánságokat, hogy a Pascuumbúl, helység közönséges foldgyeibűl és hasonló képpen Veres-egy-házi Pascuumbúl nekiek rész adattassék, a Bírák által kitett okokra való nézve tellyeséteni nem lehet és így azon helytelen Kívánságoktúl is amoveáltatnak a panaszosok. 53