Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)
földműveléssel foglalkozik; de vannak iparosok, kereskedők és hivatalnokok is. ## ^ Öcsöd község utczái szabályosak, jó szélesek, pallózottak és fásítottak. Újabban az utczák gyalogutait téglázzák. Utczán a fát csak a gonosz ember, rossz gyermek rongálja, miért megbüntetik. Öcsöd község határa és határrészei Községünk körül szántóföldek, rétek, legelők vannak, melyek a községet határolják; ezeket a földeket egy névvel a község határának nevezik. A község határán átfolyik a Körös, mely keletről jön s nyugaton hagyja el. Határunkon sokat kanyarog a Körös-folyó; a lakosok a kanyarulatba eső földet „zug"-nak hívják. Ilyen zugok keletről kezdve: 1. Császár, 2. Telek, 3. Lukács-, 4 :# Harang-, 5. Füzes-, 6. Kis-, 7. Révlapos-, 8. Álom-, 9. Pap András-, 10. Özön-, 11. Gyiger-, 12. Kerekes-, 13. Takács-zugok. Más folyóvíz nincs a határban, de „ér" sok van, a lakosság „semlyék"vagy „semik"-nek hívja. Északon van a „Büdös-, Hék- és a Csorcsán"-ér. A községtől délre vannak a „Kiritó-, Horga-, Veker-, Horgas- és az Atrács"-ér. Ezek az erek vizöket (talaj- vagy vadvíz) esőzésekből, hó-olvadásból nyerik; károsak, mert sok földet nem lehet emiatt művelni. Száraz időben egészen kiszáradnak. Szántóföldjeit az említett semlyékekről nevezik el, így van Büdös-dűlő, Hék-dűlő, Csorcsán-dűlő stb. A nyugoti részben fekvő szántóföldeket „Járandók"-nak hívják. Sziget kettő van a határon: a „Büdös" és a „Kiritó" szigete. Van egy-két jelentékeny halom is: északon a Hék- és Büdös-, délen a Kettős-, Hegyes- és Vágott-, végre keleten a Mogyorós-halom. Néhány szőlőskertje a Köröszugokban terül el, és a szőlőskertet „Csapat"nak hívjuk. Ilyenek a „Füzes-csapat", „Kis-zugi-csapat", mellette a „Középcsapat", azután a „Telek-csapat". Új a „Tányérlaposa" az Álom-zugban. Öcsödhöz tartozó tanyák: északon a „Körösön túli", délen a „Gödénylaposi", „Veresházi" tanyák; mind a három rendes iskolával, melyet a ref. egyház tart fenn. Nagyobb puszta a „Báboczka" a déli részen. Utai a „pesti, mezőtúri, földvári, szentmártoni, szarvasi". Határos községek és puszták: „T.-földvár. Martfű, p.Mesterszállás, Szentandrás, Szentes, Szentmárton, Gyalu és Czibakháza". Páczay Mihály: Földrajzi bevezetés. Tekintettel Öcsöd nagyközség viszonyaira, Békésvármegye, a Nagy Magyar Alföld, Magyarország víz- és hegyrajzával. A III. elemi osztály részére. IV. kiadás. Gyoma, 1907. Nyomatott Kner Izidor könyvnyomdájában. (A közölt részlet a 6-9. oldalon található.) A kis tankönyv szerzője Öcsöd hosszú ideig működő, jeles tanítója volt. Diákjai közé tartozott József Attila is az 1911—1912-es tanévben. 1918—1919-ben politikai szerepet is vállalt, mint később közölt dokumentumaink tanúsítják. 103
