Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

külön 25% iskolaépítési adót fizetvén évenkint, mellyel 30 000 koronás iskolaépítési bankkölcsönét 6 év múlva fogja teljesen lefizetni. Azonban ha csakugyan állandóan olyan magas lenne a növendékek létszáma a jelzett két iskolában, hogy ebből komoly baj fenyegetné iskolaügyünket, miként a múltban, úgy akkor is kötelességének fogja ismerni egyháztanácsunk, hogy iskoláink fejlesztése tekintetében megtegye mindazt, amit egyházunk és iskolánk jól felfogott érdeke tőlünk megkíván. Háromoldalas, kézzel írt, egykorú hiteles másolat. BML Békés vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai III. 137/1903. alapszám. Az öcsödi iskolaügy további alakulásáról lásd a községtörténeti vázlatot! 44. 1905. január 7. Egy vasútépítő vállalkozó részvényjegyzési hozzájárulást kér Békés megyétől Öcsödöt érintő szárnyvonal létesítéséhez Nagyságos Alispán Úr! Mély tisztelettel alulírottak kereskedelemügyi m. kir. Minister Úr Őnagyméltóságától múlt évi november hó 18-án 72441/1904. sz. a. kelt magas rendeletével a pusztatenyő-kunszentmártoni helyi érdekű vasút Tiszaföld vár állomásától Öcsöd község érintésével Mesterszállásig vezetendő rendes nyomtávú, gőz- vagy esetleg motoros üzemű helyi érdekű vasútvonalra előmunkálati engedélyt nyervén, van szerencsénk ezen általunk tervezett vasútnak általános nagy gazdasági jelentőségét, valamint azon különös előnyöket, melyek a vármegyére a vasút által érintett községeknek a közforgalomba való közvetlen bevonása folytán háramolni fognak, az alább következőkben ismertetni. A tervezett vasút hossza 20 kilométer, kiindulási pontja a már elkészült tervezet szerint Tiszaföldvár állomás és innét a Tiszaföldvárhoz tartozó Özenhalom-jókuti pusztákon keresztül haladva eljut Öcsödig; Öcsöd határában a vonal mindenütt a mezőtúr-mesterszállási ármentesítő és belvízszabályozó társulat holtgátjai mellett vezetne Mesterszállás határáig, ahol a szolnok-szarvasi útnál végződnék. Az általunk tervezett vasúttal Öcsöd községnek és annak forgalmi kerületébe eső, sűrűn lakott hátsó területnek rendelkezésre állana a gazdasági fellendüléshez és culturális fejlődéséhez egyedüli hiányzó kellék: a közvetlen közforgalomba való bekapcsolás. Öcsöd községnek régóta óhajtott vágya egy oly vasúti összeköttetés, melylyel közelebb érhetné Budapestet. Ez okból az általunk tervezett vasút megépítése különösen nagy fontosságú, mert műútja oly irányú, mely az ország szívétől eltereli, míg a tervezett 100