Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)

vasút jóval közelebb hozza Budapesthez, ami igen számottévő tényező gazdasági szempontból. Az útrövidülés folytán Öcsöd község közönsége a szekérfuvarozásnál métermázsánkint 30 fillért, vasúti fuvarozásnál 6 fillért fog megtakarítani a jelenlegi szállítási költségekkel szemben, ami a község nagy határáról évente kivitelre kerülő terménymennyiségnél évente csak a szállítási költségeknél mintegy 15—20000 korona megtakarítást illetve hasznot jelent. Míg tehát a tervezett vasút kiépítésével egyrészt módot nyújtanánk Öcsöd község gyors fellendüléséhez, másrészt elvitázhatlan anyagi előnyökhöz juttatnánk a vármegyét is, mert az érdekelt vidék anyagi gyarapodása forrásául szolgáland a vármegye általános fejlődésének is. Tekintettel tehát a vasút kiépítésével járó nagy előnyökre, különösen pedig tekintettel arra, hogy a vasút építési tőkéjéhez jegyzendő törzsrészvény hozzájárulás nem fog fond perdu-t képezni, mert megejtett számításaink szerint a vasút jelentékeny áruforgalmából, valamint a személyforgalomnak motorkocsikkal tervezett lebonyolítása folytán várható igen jelentékeny személyforgalmából eredő jövedelmek biztosítani képesek nem csak az elsőbbségi, hanem a törzsrészvényeknek osztalékban való részesíthetését, mély tisztelettel fordulunk Nagyságodhoz azon kérelemmel, hogy a tervezett vasút építési költségeihez a vármegye közönsége nevében és azt kötelezőleg legalább 60000 korona törzsrészvény hozzájárulást megszavazni méltóztassék. Reméljük ezen kérelem kedvező elintézését annál is inkább, mert Békés vármegye közönsége évekkel ezelőtt már megszavazott a kunszentmártonmezőtúri vasútvonalra 40000 koronát, mely vasút pedig a forgalmat az ország központjától elterelte volna! Minthogy azonban ezen vasútból nem lett semmi és nem is fog épülni, ezen hozzájárulás felszabadult és sokkal több jogosultsággal várhatja a vármegye támogatását egy oly vasút, mely a kulturális és gazdasági fejlődés központjához a közönséget közelebb hozza. A hozzájárulási összegért a vármegyék ugyanily összeg névértékű vasúti törzsrészvény lesz általunk átszolgáltatandó. Ezen kért anyagi támogatás nem lesz sem ajándék, sem kockáztatott vagyon, hanem a vármegye egy elhagyatott része anyagi értékeinek és kulturális fejlődésének előmozdítása érdekében nyújtandó előleg, miértis bizalommal reméljük a hozzájárulás megszavazását, kérve, hogy az e tárgyban hozandó határozatról bennünket mihamarabb értesíteni méltóztassék. Budapest, 1905. évi január hó 7-én. Pallós Ármin építési vállalkozó Farkas Mór előmunkálati engedélyesek Négyoldalas, kézzel írt tisztázat, Pallós cégbélyegzőjével. BML Békés vármegye alispánjának iratai 18610/1904. alapszám. A magabiztos hangvételű vállalkozói kérelem a valóságos állapotok ismeretében ecsetelte az új szárnyvonal előnyeit Öcsöd szemszögéből is. Békés vármegye a tervet nem támogatta. Részben azért, mert egy kis szárnyvonal helyett a MÁV fővonalába kapcsoló Kunszentmárton—Öcsöd—Szarvas—Mezőtúr viszonylat létesítéséről egészen 1912-ig nem mondott le, másfelől azért, mert érdekei Szarvas vonzásának erősítését kívánták. A megye a Körös-hajózás megélénkülése révén is Öcsöd jobb 101