Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
egyáltalán nem is észlelhető." 145 A termelőszövetkezeti fejlesztés tárgyában tartott augusztus 22-i megyei értekezleten elhangzottak szerint Túrkevén nagy hiba, hogy a DÉFOSZ 184 népnevelője közül csak 25 tagja a tszcs-nek, s így nem hatékony az agitációjuk. Kunszentmártonban a DÉFOSZ különösen rossz munkát végzett, Karcagon a DÉFOSZ részéről a szervezésre a dűlőfelelősöket állították rá, akik maguk sem tsztagok, Tiszaderzsen a DÉFOSZ-titkár azt mondta, hogy akkor lép be a csoportba, ha „bottal kergetik." 146 A tömegszervezeteket ért kritikák nem voltak alaptalanok, de sok esetben türelmetlenséget és egyoldalúságot tükröztek. Nem vették eléggé figyelembe, hogy a kedvezőtlen jelenségek ellenére is — mint az előzőekben láttuk — számottevő eredmények mutatkoztak. A tömegszervezetek képviselői több alkalommal tették szóvá, a bírálatok túlzó vagy méltánytalan voltát. A termelőszövetkezeti fejlesztés tárgyában tartott 1950. augusztus 22-i értekezleten pl. az őket ért kritikai megjegyzésekre reagálva az MNDSZ képviselője „visszautasítja azt, hogy a MNDSZ egyáltalán nem végzett sehol sem jó munkát", 147 a DISZ részéről pedig azt kifogásolták, hogy a szervezet „tőle telhetőleg vitte a munkát", de ez „az elvtársak hozzászólásaiból, ill. beszámolóiból nem igen derült ki." 148 A DÉFOSZ megyei káderese a szeptember 6-i megyei értekezleten vitatta azt az állítást, amely szerint „kevés vezetőségi tag lépett be a tszcs-be." 14 ^ A kollektivizálást irányító szervek bírálatainak 1950 második felétől általános jellemzője lett, hogy a munkájuk eredményességében mutatkozó hiányosságokért egyoldalúan csak magukat a tömegszervezeteket hibáztatták, s nem vették eléggé figyelembe azok valós nehézségeit. Igyekeztek nyomást gyakorolni a tömegszervezeti vezetőkre annak érdekében, hogy a megfelelő feltételek híján is erőltessék a tervezett célok elérését. Ennek hatását tükrözi a megyei DÉFOSZ-titkár állásfoglalásának változása 1950 nyarának végén. Az augusztus 22-i értekezleten még sérelmezte, hogy a beszámolókból „kiderültek a DÉFOSZ-szervezetek hibái, de eredményei egyáltalán nem jöttek ki", szeptember 6-án viszont már ő maga is egyoldalúan a negatívumokat emelte ki, mondván: „a Défosz nem végzett olyan munkát, mint amilyet egy ilyen tömegszervezetnek kellett volna" és „Défosz szervezeteink különösen el voltak szakadva a Tszcs-től." A kedvezőtlen értékelés magyarázatát abban a megállapításban lelhetjük fel, amely szerint ,^megyénk területén még nem értük el az előirányzatot." 150 A rájuk nehezedő nyomás hatására a tömegszervezeti tisztségviselők és aktivisták helyenként olyan lépésekre kényszerültek, amelyekkel megsértették az önkéntesség elvét. Ilyen esetekről több korabeli dokumentum tesz említést. A megyei mezőgazdasági operatív bizottság 1950. augusztus 15-i értekezletén elhangzottak szerint a felfejlesztés során „sok helyen tapasztalható, hogy egy kis presszió van a Défosz részéről", ami 145 SZML Cibakházi Függetlenségi Népfront Bizottság iratai, 1950. augusztus 20-i jelentés. 146 SZOTKLMEDOSZ1950 -310. 147 MSZMPSZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 205. őe. 148 Uo. 149 SZOT KL MEDOSZ 1950 - 309. 150 MSZMPSZMB Arch. 39. f. 2. fcs. 205. őe. 98
