Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
helytelen. 151 A DÉFOSZ Központ szervezési osztálya augusztus 17-i összefoglaló jelentésében minősítette helytelennek, hogy helyenként erőszakkal próbának a dolgozó parasztságot beléptetni. A példák között említette a következőt: „Szolnok megyében a járási titkár az irodavezetőt erőszakkal próbálta beszervezni a tszcs-be, de politikailag nem magyarázta meg annak jelentőségét, és így az irodavezető sem volt hajlandó tszcsbe belépni. Inkább kérte a funkciójából való felmentését." 152 A szeptember 6-i megyei titkársági értekezleten a mezőtúri DÉFOSZ-titkárt bírálták, mert az egyik középparasztnak, aki nem akart belépni, azt mondta, hogy „meg vagy jegyezve". 153 Az ilyen jelenségek kedvezőtlenül befolyásolták a DÉFOSZ és a parasztság viszonyát. Az adott körülmények között 195l-re a tömegszervezetek sajátos szerepköre lényegében formálissá vált, szövetkezetszervezői munkájuk a kongresszusi kollektivizálási kampány idején már gyakorlatilag beolvadt a párt- és államapparátuséba. Az agrárpolitika akkor már egyébként is inkább a gazdasági és politikai kényszer eszközeit helyezte előtérbe a meggyőzés helyett. 154 Az események ilyen alakulása nyomán a tömegszervezeti tevékenység háttérbe szorult. Ezt a folyamatot 1951-ben a DÉFOSZ és a földművesszövetkezeteket érintő szervezeti intézkedések is elősegítették. A DÉFOSZ átszervezése egy esztendei előkészítés után került sorra. Az MDP KV Politikai Bizottságának 1951. január 19-i határozata után kezdődött a változáshoz vezető folyamat, amely az év őszén gyorsult meg. A döntés a Politikai Bizottság október 31 -i ülésén született meg, amikor határozatot hoztak a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének megalakítására. 155 Az 1952 elején megtörtént átalakulás eredményeképpen az általános paraszti tömegszervezeti programmal működő DÉFOSZ helyét az ágazati szakszervezeti funkciókkal felruházott MEDOSZ vette át, amelynek már nem volt közvetlen feladata a szövetkezetpolitika közvetítése. Lényegesen módosulta földművesszövetkezeti hálózat szerepköre is. Amíg 1949ben a földművesszövetkezeteket tömegszervezeti funkciókkal is felruházták és a SZÖVOSZ-t mozgalmi központnak tekintették, addig 1951 végétől a földművesszövetkezeti hálózat önálló tervezési ágazattá vált a Népgazdasági Tanács 429/1951. számú határozata alapján. Ebben az új rendszerben a SZÖVOSZ tagszövetkezeteivel szemben ágazati minisztériumi jelleget öltött. 156 A földművesszövetkezeti szervek egymás közötti kapcsolata bürokratikussá vált, az egyes szövetkezetek tagsága pedig egyre inkább passzív lett, a termelőszövetkezeti szervezésben gyakorlatilag magukra maradtak a tisztségviselők. A DÉFOSZ-nál és a földművesszövetkezeteknél bekövetkező változásokkal a tömegszervezeti hálózatnak azok az elemei váltak ki, amelyek a legszélesebb társadalmi bázis kialakításának lehetőségét hordozták. Ezzel a tömeges kollektivizálás mozgalmi 151 Uo. 174.0c. 152 SZOT KL MEDOSZ 1950 - 217. 153 Uo. 1950 309. 154 Vö.: BALOGH S.-JAKAB S. 1978. 189. és PETŐ Iván-SZAKÁCS Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének törtenete 1945-1985. I. Bp. 1985. 181-182. 155 SZOTKLMi:DOSZ 1951 -426. 156 URBÁN L. 1985. 128 ! 29. 99
