Urbán László: A tömegszervezetek részvétele a szövetkezetpolitika Szolnok megyei végrehajtásában 1948-1951 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 9. (Szolnok, 1987)
országosan 65-ről 227-re, megyei szinten 4-ről 12-re. 8 (Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Parasztszövetség esetében a növekedés nem csak új szövetkezetek alakulásából adódott, hanem régiek — pl. Hangya szövetkezetek — csatlakozásából is.) Az 1945—46. évi szövetkezetalapítási hullám eredményeképpen Szolnok megye szövetkezeteinek száma közel háromszázra emelkedett (1947. decemberi alispáni jelertés szerint 260 önálló és 20 fiókszövetkezetet vettek számba 9 ). Ezek egy része ugyan tényleges tevékenységet nem folytatott, de még így is lényeges változás következett be a szövetkezeti rendszer társadalmi és politikai jellemzői tekintetében. Az új szövetkezetek nagy többségükben ugyanis a népi szövetkezetek közé tartoztak, amelyek — sokféleségük ellenére is — formai és tartalmi szempontból egyaránt jól érzékelhető különbségeket mutattak a régi típusokhoz képest. A Hangya-, hitel- és tej szövetkezeti hálózatba tartozókkal ellentétben az új szövetkezetek helyi kezdeményezések alapján meginduló és kiszélesedő mozgalom keretében jöttek létre, a népi demokratikus átalakulással lépést tartottak, sőt tagságuk legközvetlenebb érdekei által vezettetve az új rend kialakításának segítőivé lettek. Kezdettől fogva jobban kötődtek a termeléshez, a földosztás nyomán pedig az általuk érintett szegényparaszti rétegek révén az újgazda szövetkezés egyik forrásaként részben közvetlenül a demokratikus agrárszövetkezeti mozgalomba kapcsolódtak, számos esetben közvetlen előzményét és alapját jelentve a földművesszövetkezetek létrehozásának. A szövetkezetalapításnak az az igen erőteljes hulláma, amely 1945—46-ban országszerte — így Szolnok megyében is — megmutatkozott, a gazdasági nehézségek és a hatalompolitikai küzdelmek nyomán viszonylag gyorsan elvesztette spontán lendületét. Ugyanakkor az egyre gyorsabban átalakuló társadalmi erőviszonyok a szövetkezeti mozgalom számára is új feltételrendszert teremtettek. E változás szabott határozott irányt a felszabadulás utáni első években a folytonos átalakulás és belső mozgás jeleit mutató falusi szövetkezeti mozgalomnak, 10 s tette lehetővé, hogy az 1945 őszétől kiépülő földművesszövetkezeti hálózat a paraszti szövetkezés egyik eleméből annak legfontosabb tényezőjévé emelkedjék. A földművesszövetkezetek életrehívásában kormányzati döntések célkitűzései és a széles körben kibontakozott népmozgalom törekvései találkoztak a földreform végrehajtásához szorosan kapcsolódva. A „nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmívesnép földhözjuttatásáról" intézkedő 600/1945. számú kormányrendelet 11 az első jogszabály, amely kimondta a lehetőségét és szükségességét a földművesszövetkezetek megalakításának. A földreformrendelet — ha nagyon általánosan is — jogi alapot bizto8 UMKL Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: FM) Szociálpolitikai és Szövetkezeti Főosztály 33-145.106/1946. Q Szolnok Megyei Levéltár (a továbbiakban: SZML) Szolnok megye fó'ispáni iratai 580/1947. A felszabadulást követó' első évek falusi szövetkezeti viszonyairól számos könyv, tanulmány közöl több-kevesebb információt. A téma legátfogóbb feldolgozásának tekinthető munkák országos vonatkozásban: BORSI E. 1964. és SZAKÁCS Sándor: A földművesszövetkezeti mozgalom története 1945-1949. (Szövetkezeti Kutató Intézet Közlemények 115. Budapest, 1976), megyei viszonylatban: BORZÁK L. 1971. és URBAN László: Demokratikus agrárszövetkezetek Szolnok megyében 1945-1949. (Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 40.) Szolnok, 1977. Magyar Közlöny 1945. március 18. 11
