Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 35 vitása, mivel a gimnázium felszerelése az átlagosnál valamivel gyengébb. Kivétel a biológia szertárunk, amely kielégíti a modern igényeket is. Iskolánkban a gimnázium mellett közgazdasági és növényvédő-gépész szakközépiskola is működik. A közgazdasági osztályok száma növekszik, a növényvédő-gépész osztályoké viszont csökken. Ez megoldásra váró személyi problémákat is felvet." /l5l/ Van azért még egy lapja e szakközépiskola történetének. Igaz, ez még ma inkább a Jövőt képviseli. Az MSZMP oktatáspolitikai határozata nyomán az 1973. évi 2'í. sz. tvr. újrafogalmazta a szakközépiskolák képzési célját. /Lásd: /l77/~at követő bekezdést és /l8l/-et!/ "A szakközépiskolának tehát - a nevelés általános célján és feladatain belül - alapjában kettős feladatot kell teljesítenie: fel kell készítenie növendékeit valamely konkrét szakmai munkatevékenységre és a szakirányú felsőoktatásban való továbbtanulásra. A szakközépiskolában a szakmai munkatevékenységre felkészítés a szaktól függően szakmunkás vagy középfokú szakképzési feladatot jelent. " /1.52/ Ennek megfelelően "A középfokú - nem szakmunkás - szakmai képesítést nyújtó szakok jegyzékét a szakminisztériumok javaslatai alapján állitottuk össze, amely tárgyalási alapanyagnak tekintendő. " /153/ Tartalmazza ez a dokumentum, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium javasolja növényvédelmi szakközépiskola létesítését is. Az uj szakközépiskolai profilok között tehát újra helye van a növényvédelmi szaknak is. Az azonban bizonyos, hogy ilyen szak már nem lesz a kisújszállási középiskolában. Nem is elsősorban azért, mert Ari Sándor már több éve a temetőben nyugszik, K. Balogh Sándor egy budapesti kutatóintézet elismert dolgozója, az iskola szakmai nevelői részben a szűkebb-tágabb környék iskoláiban vagy a termelés -területén helyezkedtek el, a szívósan gyűjtött gépeket a megye más mezőgazdasági jellegű középiskolái használják, hanem főként azért, mert a középiskolák fejlődésének az az útja, amit a kisújszállási középiskola végigjárt az iskolareform időszakában, s ami nem volt egyedülálló - ha szükségszerűen kialakult ut volt is /Lásd: /87/./ - túlzottan is öszszetett profilú, egy-egy iskolatípus vonatkozásában jóval az optimális méret alatti - tehát meglehetősen drága - megyei középiskolai hálózat kialakulására vezetett. "Nem kis gondja - s ez marad is - középiskolai hálózatunknak a fakultativ tantárgyblokkos gimnáziumi oktatásra való jövőbeni áttérés szempontjából a kisgimnáziumok nagy száma /a gimnazistáink közül aránylag legtöbben - 40,1 %-xxls. - 200-300-as tanulólétszámu gimnáziumba járnak/ és a gimnázium és szakközépiskola tipusu középiskolák jelentős száma. /Ez magyarázza, hogy szakközépiskolásaink közül aránylag legtöbben - ^8,5 #-uk - szintén 200-300as tanulólétszámu szakközépiskolába járnak./" /15^/ Ebből az adottságból következik, hogy megyénkben a közeljövőben minden iskolaszerkezeti átalakulásnak az egyértelműbb és egyszerűbb iskolaprofilok létrehozása felé kell irányulnia. Ezt erősitik meg az alábbi sorok is: "Az oktató-nevelőmunka színvonalának javítása, a szükséges anyagi eszközök jobb kihasználása érdekében törekszünk az iskolák profiltisztítására, iskolatípusonként, rokonszakonként önálló iskolaegységek kialakítására. Azokon a településeken, ahol több középiskola működik, célszerű a gimnáziumot és szakközépiskolát külön-külön elhelyezni. Elsősorban azokat a gimnáziumokat oélszerü teljes egészében szakközépiskolává átalakítani, amelyekben