Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 68 Végül ez az ábra is jól kifejezi, hogy a vizsgált időszak közepén volt minden tanulókategóriánál egy visszaesés! korszak a felvételi arányban. Ma ezeknek a tanulói kategóriáknak is kisebbek az eltét^ései a felvételi arány tekintetében. Egyébként a vizsgált időszak kezdetén is kicsi volt az eltérés, csak a "visszaesést korszakban" szélesedett ki. 3.2.3. A továbbtanulásra felvettek száma - végzettek szán» arány időbeli alakulása Ennek az aránynak az alakulását már az előző két arány időbeli alakulása meghatározza. A 69. ábra itt sem sokatmondó. Még legjobban a közgazdasági szakközépiskola felvételi arányának jóval alacsonyabb voltát mutatja; alig tudja érzékeltetni a gimnázium és a növényvédő-gépész szakközépiskola arányainak különbözőségét, amit pedig összesítésben a 36. tábla 1. oszlopa jelez. A trendvonalak itt is többet fejeznek ki. A 72., 71. ábra sokban hasonlít az 58,, 57. ábrákhoz. Mindenek előtt közös az a sajátosság, hogy az egyetemre félvett-végzett aránytrendek tanulókategóriánként itt is jobban széthuzottabbak mint az egyéb felsőoktatási intézmény felvételi trendek. /Vesd össze: 72. és 71. ábrákat 1/ A 72. és 58. ábrákon a görbék elrendezettségében, átmetszéseiben is azonosságok mutatkoznak, igy a megállapításokat szinte ismételni lehetne a felvételi arány szempontjából is. A mélypontok is közel azonos helyeken alakultak ki, A gimnazista összesített mélypont azonban két évvel korábbi mint a jelentkezéseknél. Ezt az magyarázza, hogy a felvételi arány az 1965/66-os tanév után már jelentősen javult. Éppen ezért alapjában véve a gimnáziumban az 1966/67-es tanévig kell számitanunk a "visszaesés! korszak" végét, /Lásd: 70,, 65, és 56. ábrákat,/ Egyébként e tanévvel kezdett el javulni az egyetemre jelentkezés és felvétel aránya is egyaránt /Lásd: 72, és 58, ábrák!/. Ha a tanulási körülmények szerint végzünk differenciált elemzést; az egyetemi felvételi arányoknak a jelentkezési arányokkal tendenciájában nagyon jól egyeaő időbeli megállapításokat tehetünk /73, és 59. ábrák/. Az egyéb felsőoktatási intézménybe való felvétel arányai már csak torzultabban mutatnak hasonlóságot a megfelelő jelentkezési arány-trendekkel /7k. és 60. ábra/. Ennek oka egyrészt az, hogy a vizsgált időszak utóbbi nagyobb részében a helybeliek felvételi arányai /felvett-jelentkező arányoki/ jóval nagyobbak voltak az átlagnál; a bejáróknál pedig az 19&k/65 - 1968/ 69-es években ugyanezek az arányok rendkívül jelentős visszaesést mutattak /67. ábra/. Ezek okozták, hogy a 70, ábrán a helybeliek felvételi arányai jobban majorálják, a bejárók felvételi arányai /felvett-végzett arányoki/ jobban minorálják az átlagos felvételi arányt. Utóbbiak esetében ez magyarázza meg az 1964/65 - 1969/70 közé foglalható nagy visszaesést is /74. ábra/. Tanulságos a 75. ábra is. Jelzi, hogy a helybeli gimnazisták valamennyi felsőoktatási intézményre vonatkoztatott felvett-végzett aránya szinte a teljes vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott, mely legfeljebb lelassult az időszak végére, A bejáró és kollégista gimnazisták részére egyaránt az 1966/67-es tanév jelentette a "hullámvölgyet". Az utóbbi években ebben a két tanulói rétegben ugrásszerű a javulás. Ezt - mivel az ő számuk jelentősebb - a bejáróknál kell többre értékelni.