Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 69 Az előző időbeli változási elemzések megerősítették többoldalúan, hogy a továbbtanulási eredrué nyes sédben a gimnáziumban végzettek tekintetében az 1966/67-es tanévre /gyakorlatilag az ezt közrefogó évekre/ minimum alakult ki. Ezt erősiti meg még egy oldalról a 76-77. ábra is. Utóbbi mutatja, bogy az 1965/66,-os tanév /gyakorlatilag az ezt közrefogó évek/ viszont abból a szempontból volt minimális értékű, hogy a felvettek közül legalacsonyabb arányban nyertek felvételt egyetemre végzett gimnazistáink. 3.2.4. Az iskola szerepe bázisterülete társadalmi mobilitása alakításában "A 69. számú tábla adatai szerint az iskolánkban 15 év alatt végzett lkjk tanuló közül 718, a tanulók 50,07 #-a volt kisújszállási. /Ebből külterületi kollégista: 8./ Ez különbözik iskolatípusonként. A végzett 1032 gimnazista közül 601, a tanulók 58,2 %-a, a végzett 173 növényvédő-gépész szakközépiskolás közül 60, a tanulók 34,7 $-a, a végzett 229 közgazdasági szakközépiskolás közül 57, a tanulók 24,9 #-a volt kisújszállási. Ezek az adatok ebben a csoportosításban is jól kifejezik, hogy a szakközépiskolák kialakulásával, s főleg a 8 osztályos közgazdasági szakközépiskola kifejlődésével fokozódott az iskola területi iskoláztatási szerepe. Az iskola "egy lépcsős" társadalmi mobilitásban játszott területi szerepéről vall a 69. tábla adatrendszere, s az annak nyomán készített 83«, 85., 87. ábra. A végzettek közül felsőoktatásba felvételt nyert 15 év alatt 486 tanuló. Ezek közül 284, a tanulók 58,4 #-a volt helybeli. Iskolatípusonként e tekintetben a következő a helyzet. Gimnáziumot végzettjeink közül felvettek 378 tanulót. Ezek közül 240, a tanulók 63,5 #-a, a növényvédő-gépész végzettjeink közül felvett 73 tanuló közül 31» a tanulók 42,5 %^* a közgazdasági szakközépiskolás végzettjeink közül felvett 35 tanuló közül 13, a tanulók 37»1 %-a volt kisújszállási, így a "két léposős" mobilitás szempontjából /vagy legalábbis annak potenciális lehetősége megteremtése szempontjából/ az iskola a helybeli lakosság gyermekei számára hasznosabb volt. Ha még azt is figyelembevesszük, hogy önmagában a gimnáziumi végzettség ezekben az években nem nyújtott könnyű beilleszkedést a társadalmi munkamegosztásba, s végzett szakközépiskolásaink pedig nagyobb arányban - mint láttuk - vidékiek voltak, ezért az "egy léposős" mobilitás szempontjából viszont a vidék számára jelentett többet az iskola. Településenként nyújt felvilágosítást felsőoktatási intézményekbe felvett tanulóinkról a 84., 86., 88. ábra. A 70. tábla adatai arról nyújtanak felvilágosítást, hogy legfontosabb tanulói bázistelepüléaeinken e 15 év alatt hogyan alakult a továbbtanulási arány iskolánkon keresztül. Összehasonlításra a gimnáziumi oszlop alkalmas, mivel az együttes adat torzít a szakközépiskolák más funkciója miatt, 12 olyan bázistelepülésünk volt, ahonnan legalább 6 tanuló végzett a 15 év alatt • /Kisújszállás, Kenderes, Kunhegyes, Abádszalók, Tiszaroff, Tiszabura, Ecsegfalva, Tiszagyenda, Fegyvernek, Tornajmonostora, Kisköre, Kunmadaras/. /Lásd: 69. tábla,/ Ezek közül a legjobb felvételi arányokat rendre a gimnáziumban a klsköreiek, az abádszalókiak, a kisújszállásiak, a tiszaroffiak, a tiszaburaiak, a tornajmonostoriak érték el. Az iskola szerepének változását jól érzékelteti, ha ezt a 15 évet 3 részre osztjuk, és 5 éves oiklusban vesszük számba az iskola továbbtanulóit, középfokú végzett jeitlt