Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 67 másrészt azért, mert ennek fő funkciója a továbbtanulás, harmadrészt nem kevéssé azért, mert az 5 tagú mozgóátlagolással nyert trendadatok a két szakközépiskola esetében alig ábrázolhatók. /Lásd: pl. az 56. ábrát 1/ 3.2.2. A felsőoktatásba felvett-.jelenfckező arány időbeli alakulása t A felvett-jelentkező arány időbeli alakulását mutatja a 62. ábra. Bár érzékelteti ez a hárőw iskolatípus különböző arányait, mégis nehezen áttekinthető. A 63. ém 6k, ábrákról az a legszembetűnőbb, hogy itt éppen az egyetemek tekintetében kisebb a felvételi arány tanulókategóriánkénti ingadozása, s nagyobb az egyéb felsőoktatási intézmények tekintetében. Az egyetemi felvételi arányban a gimnazista lányok mindig elmaradtak a fiuk mögött. Az egyéb felsőoktatási intézmények felvételi aránya vonatkozásában ez a törvényszerűség csak az 1966/67-es tanévig állt fenn. Ma itt már a lányok felvételi arányszáma a magasabb /6k. ábra/. A vizsgált időszak első felében a fizikai dolgozó és nem fizikai dolgozó szülők gyermekeinek felvételi aránya mindkét felsőoktatási intézménykategória tekintetében kevéssel tért el az átlagostól; második felében nagyobb volt ez az ingadozás. E változások azonban meglehetősen kiegyenlítették egymást a két felsőoktatási intézménykategória egyesitett felvételi arányszámaiban. A 65. ábráról tűnik ki világosan, hogy a fizikai dolgozó, nem fizikai dolgozó szülők gyermekeinek felvételi aránya mindig szorosabban ingadozott az átlagtrend körül, mint a fiuk-lányok felvételi aránya. Ugyanez az ábra mutatja, hogy az 1966/67-es tanévtől az egyes tanulókategóriák /lányok-fiuk-fizikai dolgozó-nem fizikai dolgozó szülők gyermekei/ felvételi arányainak különbözősége lényegesen csökkent* Az 1965/66-os tanévet követően a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek és a lányoknak a felvételi arányai majdnem monoton emelkedtek, amit szintén nem lehet függetlennek tekinteni utóbbi éveink ilyen irányú - és az előbbiekben részben már idézetekkel illusztrált - erőfeszítéseitől. Ugy tűnik ezen ábra süllyedő szakaszairól is, hogy a vizsgált időszak kezdetétől az 1965/66os tanévig a gimnázium továbbtanulási funkciójának teljesítése gyengült. A 66., 67», 68. ábrák arra utalnak, hogy a felvételi arány tanulási körülmények szerinti megbontásban szélsőségesen ingadozott a vizsgált időszakban. A gimnazista kollégisták egyetemi felvételi aránya az 1963/6^-es évet közrefogó évektől, egyéb felsőoktatási intézményi felvételi aránya az l96l/62-es éveket közrefogó évektől az 1965/66os tanéveket közrefogó évekig nagy mértékben esett. Az azóta bekövetkezett javulást a kis számú kollégista jelentékteleniti /68. ábra/. A helybeli gimnazisták felvételi aránya ingadozott a legkevésbé /igaz, ők voltak a légtöbben az egész időszakban/. Az 1965/66-os tanévtől a helybeli gimnazisták felvételi aránya kissé az étlagtrend alá esett vissza. Ezt azonban az egyéb felsőoktatási intézményekbe való felvétel során az 1963/6^-es tanév után bekövetkezett jelentős átlagtrend fölé való emelkedés kompenzálta /66. és 67. ábrák/ A 68. ábra szerint - mely az egyesitett felvételi arányt mutatja az egész vizsgált időszakban a helybeliek felvételi aránya magasabb volt az átlagnál. Ugyanez ábráról az is kitűnik, hogy a bejárók felvételi aránya viszont végig az étlagtrend alatt húzódott. Ha körükben is differenoiálunk a felsőoktatási intézmény tipusa szerint is, itt is szélsőséges ingadozást tapasztalunk. Az utóbbi években a visszaesés! hullámon túljutva mindkét felsőoktatási intézménytípusba való felvételi arány lényegesen emelkedett. Ma az egyetemek tekintetében az átlag felett van /tehát éppen fordított a helyzet mint a helybelieknél/. Egyébként éppen ezért húzódik most is az" étlagtrend alatt az egyesitett felvételi aránytrend görbéjük, mert a kevésbé kvalifikált felsőoktatási intézményekbe kevesebb a jelentkező; ezek hatása Így az összesítés során kisebb /68. ábra/.