Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
- 66 menyekbe való jelentkezési arány mélypontját az 1968/69-es tanév jelentette. Minthogy átlagosan végzettjeink 3't,6 #-a jelentkezett egyéb felsőoktatási intézménybe és csak 19 f 5 %-uk egyetemre, érthető, hogy az előbbi mélypontja - az 1968/69-es tanév - lett az együttes jelentkezési görbe mélypontja is /56. ábra/. Tanulságos tényt fejez ki az is, hogy miközben - az 58. ábra szerint - az egyetemre jelentkezés aránya jelentősen visszaesett /a vizsgált időszak kezdetétől az 1965/66-ot közrefogó évekig/, a kevésbé rangosabb felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés aránya jelentékenyen növekedett, s éppen az 1965/66-os éveket közrefogó időszakra maximumot ért el /57- ábra /, Tehát az iskola ezekben az években gyengülő színvonalú munkáját végzettjeinek a kevésbé rangosabb felsőoktatási intézmények felé való nagyobb arányú orientálódása is kifejezte. /Lásd:a/l95/_öt megelőző 3. bekezdést és a /l96/-ot követő mindhárom bekezdést./ Az 58. ábrán a legkedvezőbb tendenciának azt lehet tekinteni, hogy az 1968/69-et közrefogó évektől számíthatóan jóval gyorsabb ütemben emelkedett az egyetemre jelentkező fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya, inig a nem fizikai dolgozó szülők gyermekeinek jelentkezési aránya - bár az ma is jóval magasabb a fizikai dolgozó szülők gyermekei egyetemre jelentkezési arányánál - alig változott. Éppen ez volt a legdöntőbb tényező abban, hogy összességében is csökkent a nem fizikai dolgozók és a fizikai dolgozók gyermekei jelentkezési adatának eltérése az utóbbi években. Mindez tudatos törekvés, foglalkozás eredménye, amit az iskola tanévzáró értekezlet! jegyzőkönyvei évről-évre kellően tükröznek. Minthogy a tanulási körülmények a második legfontosabb tényező szerepét töltötték be a jelentkező-végzett arány tanulókategóriánkénti különbözőségei kialakulásában, még kívánatos alaposabban is elemeznünk az 59., 60., 6l. ábrákat. Az 59. ábrán a legfeltűnőbb, hogy a vizsgált időszak kezdetétől az 1966/67-es tanévig /Tehát addig az időig, amikor még jelentős volt a gimnazista kollégisták számai/ az egyetemre jelentkező gimnazista kollégisták aránya óriásit esett, amit nem tudott kompenzálni, hogy az egyéb felsőoktatási intézményekbe jelentkezők aránya viszont az 1964/65-ös tanévet közrefogó tanévekig emelkedett. /60. ábra/ Valamit a növényvédő-gépész szakközépiskolások javítottak még ezekben az években a kollégium továbbtanulási statisztikáján. Az egészségtelenül zsúfolttá vált kollégium nem tudta a nagy létszámú kollégistának a korábbi kedvező helyzetet, tanulási feltételt biztosítani. /Lásd: /195/./ Ez is jó példa arra, hogy a legjelentékenyebb kategóriánkénti különbözőségek mögött is nagy időbeli változékonyság lehet. Mindezek együtthatásaként az 1966/67-es tanéveket közrefogó időszakban összességében is egy gimnazista kollégista felsőoktatási jelentkezési mélypont alakult ki /6l. ábra/. Az utóbbi évek grafikon szerinti javuló tendenciájának értékét csökkenti, hogy ezekben az években igen kevés kollégista végzett; érdemi javulást csak az 1973/7^-ben végzett szakosított gimnazista kollégisták továbbtanulásának mutatója hozhat, amely viszont már kivül esik a vizsgálati perióduson. Érdekesen alakult a bejáró gimnazisták továbbtanulási jelentkezési arányszáma. Az egyéb felsőoktatási intézményekbe jelentkezés tekintetében az egész vizsgált időszakban az átlagos jelentkezési arány alatt maradt /60. ábra/, az egyetemekre jelentkezés tekintetében viszont az 1963/64-es tanéveket közrefogó időszaktól számíthatóan meglehetős egyenletességgel emelkedett, s az 1968/69-es tanéveket közrefogó évektől kezdve meghaladta a gimnáziumi átlagot. Mindez együtt azzal az eredménnyel járt, hogy a bejárók jelentkezési arányszáma 1969/70-re lényegesen emelkedett, s elérte az 196l/62-es évi csúcsot. /Trendről lévén szó itt is 196l/62-őt közrefogó éveket kell figyelembe venni./ /6l. ábra/ A helybeli gimnazisták arányszáma mindkét felsőoktatási intézmény kategóriába való jelentkezés tekintetében elég jól illeszkedett az átlaghoz /5% t ^% 6l. ábrák/, többnyire folytonosan kis mértékben majorálta azt. Az 1968/69-es évet közrefogó időszaktól számíthatóan valamennyi tanulókategóriában emelkedett a jelentkezési arányszám a gimnáziumban. Végül - s ez a további elemzésekre is vonatkozik - megjegyezni kívánom, hogy az időbeli változások vizsgálatánál döntően csak a gimnazista végzettekkel foglalkozom. Egyrészt azért teszem ezt, mert a múlt 15 év végzettjeinek majdnem háromnegyede gimnáziumot végzett iskolánkban,
