Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 65 A bejárók hátrányos helyzetén kedvező autóbuszjáratok kialakításával sikerült az utóbbi években könnyíteni. így ma már Kenderesről - ahonnan legtöbb gimnazista bejárónk van különösebb fáradság nélkül lehet bejárni iskolánkba. Ennek kedvező hatását a továbbtanulási /bejárók mutatója/ arányuk alakulására még korai volna megállapítani. - Az utóbbi években a szakosított osztályok révén ismét megjelentek a kollégiumban a gimnazisták is. Ennek arányjavitó hatáséval sem lehetett még eddig megalapozottan számolni. A Tiszafüredi járásból jövő gyengébb felkészültségű tanulók zömmel egyébként közgazdasági szakközépiskolai osztályainkba jöttek. így ez a körülmény csak az iskola típusán keresztül hatott a továbbtanulási arányunk' csökkenése arányába. E mellett a hátrányos helyzetű tanulókkal való fokozott törődés folyamatosan döntő pedagógiai feladatunk volt mindig. Erre tekintettel az is joggal feltételezhető, hogy ezek az erőfeszítések hoztak eredményeket, s itt sem érvényesült időbeli állandóság a kedvezőtlen hatás mértékében. Az előzőekre tekintettel mélyebb elemzés szükséges a felsőoktatási aránymutatók időbeli változásának vizsgálatára. 3.2.1. A továbbtanulásra jelentkezők száma - végzettek száma arány időbeli alakulása Az 55» ábra mutatja, hogy a három iskolatípus jelentkezési mutatója időben mindig jelentősen különbözött egymástól, s ugyanazt az elrendezést mutatta mint a 36. táblában szerepelt, A trendfüggvény ezt még világosabban mutatja /56. ábra/. Erről azonban az is jól leolvasható, bogy a vizsgált időszakban a gimnazista fiuk-lányok jelentkezési arányának különbsége még növekedett is. Csökkent viszont a nem fizikai dolgozók és a fizikai dolgozók gyermekei jelentkezési adatának eltérése. Í96l/62 - 1963/64 között /de trendadatról lévén szó, inkább I960/6I - 1964/65 között/ e téren a változás kedvezőtlen volt, majd 1964/65 - 1965/66 között következett be a csökkenés, azóta lényegileg stagnálás van e mutatók eltéréséban. A gimnáziumot végzett fizikai dolgozók gyermekeinek jelentkezése időben szinte együtt változott a lányok jelentkezésével. A 36. tábla gimnáziumi összesített adatainak közelítő egyezése tehát itt időben is folytonosan közelítő egyezést jelent. Nem igaz ugyanez a fiuk és a nem fizikai dolgozók gyermekeinek /gimn,/ jelentkezése tekintetében. /Bár a 36. tábla szerint itt is fennáll a közelítő egyezésl/ Mig 1964/65-ig a nem fizikai dolgozók gyermekeinek jelentkezése volt jelentősen a nagyobb arányú, addig 1965/66-tól ez a viszony megfordult, s ma is a fiuk jelentkezése a lényegesen nagyobb arányú /56. ábra/. Leolvasható az ábráról az is, hogy a gimnáziumi jelentkezési aránynak /de a növényvédősnek isi/ az 1968/69-es tanévet közrefogó időszakban mélypontja volt; az utóbbi években viszont már megindult az emelkedés. Az 58. és 57. ábrák felsőoktatási intézménytípusonként! megbontásban tüntetik fel az előbbi arányok időbeli alakulását a gimnáziumot végzettek tekintetében. Ezeken az ábrákon a legfeltűnőbb az, hogy az egyetemi jelentkezési arányok tanuló kategóriánkénti eltérései mennyivel jelentékenyebbek az időbeli változás során is mint az egyéb felsőoktatási jelentkezések arányai. Ugyanezt a törvényszerűséget mutatják az 59» és 60, ábrák is a tanulási körülmények szempontjából. Igaz, a kollégisták "vonala" jelentősen "kiugrik" a görbekötegből az 1966/67-es tanév után, ám ez azzal kapcsolatos, hogy ezekben az években egyre kevesebb - statisztikailag nem számottevő - gimnazista kollégista végzett /60, ábra/, így ez időszakra vonatkozóan a gimnazista kollégisták arányszámaiból érdemi következtetést levonni nem szabad. /Vedd figyelembe a 29. ábrát!/ Tehát a magasabb kvalifikáltságu felsőoktatási intézménybe jelentkezésekben dominánsabbak az ' egyes tanulókategóriák adatainak különbözőségei. Az egyetemre jelentkezési arány mélypontját az 1965/66-os tanév, az egyéb felsőoktatási intéz-