Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

61 A felvett-végzett arányban a fizikai és nem fizikai dolgozó gyermekek között az egyetemek tekintetében jelentős a különbség: 20,0 % ill. 10,7 %• Az egyéb felsőoktatási intézmények tekintetében nincs lényeges különbség. Ez nem kedvező adat korántsem, de azzal az ismert megyei /vagy nemcsak megyei?/ sajátossággal van kapcsolatban, hogy a fizikai dolgozók gyermekei körében a lehető rövidtávú továbbtanulásra törekvés erőteljesen észlelhető. Még jobban eltér az egyetemre felvett-végzett arány a gimnazista fiuk-lányok között /26,2 # ill. 9,8 %l/. Egyéb felsőoktatási intézmények tekintetében gimnáziumi vonatkozásban itt sincs jelentős különbség. /Az egyesitett iskolai adatok jelentős eltérése a közgazdasági szakközépiskola és növényvédő-gépész szakközépiskola különböző továbbtanulási szerepével magyarázható 1/ A helybeliek-kollégisták az egyetemi és az egyéb felsőoktatási intézményekbe való felvétel tekintetében egyaránt eléggé megelőzik a bejárókat, albérleteseket, bár itt a különbség nincs éppen akkora mint az előző két esetben. A bejárók bármely iskolatípusban törekedtek is továbbtanulni - az adatok szerint - ez egységesen kisebb eséllyel sikerült nekik. Ugy gondolom, éppen ez az iskolatípus szerinti differenciálatlanság is egyik bizonyítéka hátrányos tanulási körülményeiknek. Végső összesítésben a legkvalifikáltabb felsőoktatási intézménybe, az egyetemre való felvétel /felvett-végzett arányi/ szempontjából a helybeliek vezetnek, a gimnazisták körében azonban a kollégisták. Abban, hogy a végső összesítés megfordítja a sorrendet, a leglényegesebb az, hogy a kollégium az időszak vége felé nagy arányban szolgált közgazdaságis tanulók elhelyezésére, akik alacsony mértékben tanultak tovább. A kevéssé kvalifikáltabb felsőoktatási intézményekbe való felvételi arányban együttesen is, de külön a gimnáziumban és a növényvédő-gépész szakközépiskolában is a helybeliek érték el e másfél évtizedben a legjobb eredményt. A felvett-végzett arányt azonban két tényező határozza meg: egyrészt az, hogy milyen a továbbtanulási aspiráció mértéke; másrészt az, milyen arányban válik valóra ez a törekvés /jelentkező-végzett arány, felvett-jelentkező arány/. Végzettjeink továbbtanulási törekvésére a jelentkező-végzett arány a jellemző. Ezt a 36. tábla középső oszlopa tünteti fel. Iskolatípusok szerinti bontásban magasan növényvédő-gépész szakközépiskolásaink állnak az élen 71»! $-os, raig az utolsó helyen közgazdasági szakközépiskolásaink 30,6 %-oa jelentkezéssel. Ezek az adatok is mutatják, hogy növényvédő-gépész szakközépiskolásaink mennyire nem tudták a továbbtanuláson kivül másra hasznosítani képesítésüket. Közgazdasági szakközépiskolásainknál pedig éppen ezzel ellentétes a kép. Nemek szerinti bontásban a fiuk vezetnek a továbbtanulási aspiráoió tekintetében 68,6 %-oa jelentkezéssel a lányok előtt /^5»3 %-os jelentkezés/. Ugyanezek a különbségek mutatkoznak nemek szerint a gimnazistáknál is, de valamivel mérsékeltebb az eltérés. Közgazdaságis fiunk még nagyon kevés végzett, ezért ebből az adatból nem sok következtetést lehet levonni. Lényegesen alaosonyabb a bejárók továbbtanulási törekvése mint a helybelieké és a kollégistáké /különösen a közgazdasági szakközépiskolás bejáróké!/.A gimnazisták esetében itt is mérsékeltebb a különbség valamivel. /Növényvédős bejáró tanulónk kevés volt; ebből nem sok következtetés vonható le!/ Valamennyi iskolatípusunk tekintetében /és együttesen is/ lényeges különbség van a nem fizikai dolgozó származású tanulók és a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásra törekvése között /68,2 % ill. 48,2 #/. A jelentkező-végzett arány különbözőségeit - ugyanúgy mint a felvett-végzett arány különbözőségeit - a végzett iskolatípus, a tanulási körülmények, a nemek szerinti és a származás sze- ' rinti különbözőségek e rangsor szerint befolyásolták. Csak a gimnáziumot végzettek körén belül azonban a szociális származás, nemek szerinti össze-