Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
- 62 tétel, tanulási körülmények rangsor áll fenn. Ha megkülönböztetést teszünk a felsőoktatási intézménytípus kvalifikáltsága szerint, akkor hasonló sorrendi megállapításokát tehetünk mint a félvett-végzett arány elemzésénél. Az egyetemekre jelentkezésben jól elkülönülő gimnázium-növényvédő-gépész szakközépiskola-közgazdasági szakközépiskola a rangsor /Z2,k %, lk,k %, 10,0 %/, mig az egyéb felsőoktatási intézményekbe jelentkezés tekintetében magasan növényvédő-gépész szakközépiskolásaink vezetnek /56,7 %/ a gimnazisták /3^,1 %/ és a közgazdasági szakközépiskolások előtt /20,6 #/. Ugyanígy megfelel a sorrend a félvett-végzett aránynak a jelentkezéseknél is fizikai dolgozó - nem fizikai dolgozó gyermeke relációban is. Vagyis jelentős a különbség e szempontból az egyetemre jelentkezésnél együttesen, a gimnázium és növényvédő-gépész szakközépiskola tekintetében /A közgazdasági szakközépiskolás adatok e szempontú értékelésénél a tul kis számok miatt megbízható következtetést nem is lehet levonni l/, jóval mérsékeltebb - de azért itt is a nem fizikai dolgozók gyermekei előnyére - az egyéb felsőoktatási intézményekbe jelentkezésnél. A nemek szerint megkülönböztetett jelentkezési adatok értékelésénél legjellemzőbb adatunk a • gimnazistáké lehet, mivel az együttes adatot a két szakközépiskola különbözősége eléggé torzítja. Ennek figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy az egyetemekre való jelentkezésben a fiuk törekvőbbek gimnazistáink körén belül is /3k t k % 15,9 #-kal szembeni/, bár e különbség - magas ugyan - már mérsékeltebb mint a felvett-végzett aránynál volt. Az egyéb felsőoktatási intézménybe való jelentkezésben pedig már a gimnazista lányok vezetnek kevéssel /3^,9 $ 32,5 #-kal szemben/. Az egyetemekre jelentkezéseknél a különböző tanulási körülmény mérsékeltebb differenoiákra vezetett mint az egyéb felsőoktatási intézményekbe jelentkezéseknél. Az egyetemekre jelentkezés mértékénél az adatok szerint - rangsorban - a végzett iskolatípus, a nemek és származás szerinti különbözőség és csak legutolsó sorban az eltérő tanulási körülmény játszik fontos szerepet. Az egyéb felsőoktatási intézményekbe jelentkezésnél szintén a végzett iskolatípus, a tanulási körülmény, a származás és a nemek szerinti különbözőség - ebben a sorrendben - a legmeghatározóbb tényező. A félvett-végzett arányt meghatározó másik tényező a felvett-jelentkező arány, melyet a 36. tábla 3« oszlopa tüntet fel. Ez lényegileg a jelentkezések megalapozottságát fejezi ki. Összességében ez iskolánkban 15 év átlagában elég magas /62,6 %/. Az adatok arra utalnak, hogy legnagyobb eséllyel gimnazistáink, legkisebbel közgazdasági szakközépiskolásaink rendelkeztek a felvételek szempontjából. E különbségek azonban nem jelentősek; nagyságrendileg kisebbek, mint azt a jelentkező-végzett aránynál több esetben tapasztaltuk. A nemek szerinti különbség is mérsékeltebb. /A közgazdasági szakközépiskolás fiuk és lányok különbsége nem értékelhető a fiuk kevés száma miatt./ Ha nem is olyan mértékű itt a különbség, de ugyanolyan irányú mint a jelentkező-végzett aránynál volt, s ezért igen figyelemreméltó. A félvett-végzett arány ugyanis e két mutató szorzata, s mivel ezek eltérése ugyanolyan irányú, szorzatuk már - mint láttuk - jelentős eltérést mutat. Tanulási körülmények szempontjából helybeli tanulóink továbbjutási esélye volt e 15 évben a legmagasabb. Eléggé eltér a kollégisták és a bejárók továbbjutási esélyétől, s még inkább az albérletesekétől /igaz, ezek száma nem sok volt, ez eltérésből messzemenő következtetést tehát levonni nem szabad/. Itt is mérsékeltebbek azonban a különbségek mint a jelentkező-végzett aránynál. A gimnazista helybeliek és gimnazista kollégisták között már ninos lényegi eltérés. Az összesített adat tehát osak azért tér el jobban, mert a kollégiumban sok volt a közgazdasági szakközépiskolás, akik továbbjutási esélye a legmérsékeltebb.
