Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

1,1. Az 1958 f évi művelődéspolitikai határozattól az 1961. évi 11.1. törvényig Alihoz, hogy az iskolareform kezdeti időszakát s a reform idején nálunk bekövetkezett egész fejlődési folyamatot megalapozottan Ítélhessük meg, kissé visszább kell pillanta­nunk, s időben és térben a rész és egész dialektikus viszonya alapján be kell illesztenünk e változásokat környezetünk, megyénk s egész hazai közoktatási struktúránknak abba a fej­lődésrendszerébe, ami minőségileg uj társadalmi rendünk kibontakozásának szerves velejáró­ja volt. Közoktatásunk forradalmi változásának első terméke - már 19^5-ben - az egységes 8 osz­tályos általános iskola létrehozása volt, melyet tartalmában, szervezetében érdemben az is­kolák államosítása erősített meg. Az uj középiskolai rendszer kiépitése elodázhatatlanná vált 19^9. júniusára, amikorra az ál­talános iskola első ciklusa befejeződött. "Meg kellett keresni azt a középiskolai formát, amely szervesen ós tervszerűen ráépül az általános iskolára. Indokolt volt művelődéspolitikánknak az a célkitűzése, hogy fel­számolja a régi iskolarendszer sajátos hierarchiáját, s megszüntesse az eddigi gimnázi­umok idejét múlt előjogait. A gimnázium a régi uralkodó osztály gyermekeinek volt a fellegvára, a régi vezető rétegeket készítette elő az egyetemi tanulmányok folytatásá­ra. A fellegvár falait le kellett tehát bontani, s a gimnáziumot be kellett állítani az uj magyar köznevelés rendszerébe." /8/ Ez több lépésben történt meg. Az uj gimnázium alapját az Elnöki Tanács 1951-ben rakta le, &m ez még nem jelentette a végleges beillesztést. E vonatkozásban az érdemi lépést a Magyar Dol­gbzók Pártja Központi Vezetőségének 1955. évi szeptemberi határozata jelenti, mely a gimnázi­umok célját a következőképpen határozta meg: "a gimnázium egyrészt előkészit az egyetemekre és főiskolákra, másrészt alapot ad a ter­melőmunkára való gyors felkészülésre, valamint adminisztrációs és egyéb munkakörök be­töltésére. Nyilvánvalóvá vált, hogy a gimnázium nem maradhat meg - szervezetében sem, tartalmában sem - a régi évszázados tradíciók mellett. Oly gimnázium tervét kellett tehát kidolgoz­ni, amely * az általános műveltségi anyagot nem csorbitva - politechnikai műveltséget is. nyújt tanulóinak." /9/ A képzési cél átalakítására elengedhetetlenül szükség volt ahhoz, hogy a középiskolai oktatás jelentősen szélesedhessen, s megfeleljen társadalmunk igényeinek: "A középfokú oktatási rendszer a számottevő fejlődés ellenére sem elégíti ki társadal­munk uj igényeit, A tovább nem tanuló, általános gimnáziumot végzett tanulók az érettsé­gi vizsga letétele után nem léphetnek közvetlenül gyakorlati pályára, ezt megelőzően va­lamilyen szakképesítést kell szerezniük. Ugyanakkor a szakközépiskolákból kikerülő fiata­lok gyakorlati tudása sem mindig éri el a kivánt szintet," /lO/ A problémák megoldásában azonban lényeges előrelépés csak 1956. után történhetett. A Magyar Szocialista Munkáspárt figyelme az 1956-ot követő konszolidáció első éve után azonnal oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének sürgető teendőire irányult. Az 1958-ban elfogadott művelődéspolitikai irányelvekben szabták meg további feladatainkat a kulturális munkában, ezen belül a közoktatásban: "Az általános és középfokú oktatásban mielőbb felül kell vizsgálni és a követelményeknek megfelelően átalakítani, kiegészíteni az általános műveltség hagyományos tartalmát, kü­lönös tekintettel az ifjúság életre való felkészítése szempontjából oly nagy jelentőségű gyakorlati-műszaki oktatás bevezetésére és kiszélesítésére. Folyamatosan, ahogy gazdasá­gi helyzetünk engedi, el kell látni valamennyi iskolát a természettudományos oktatáshoz, a technikai és teohnológiai ismeretek elsajátításához szükséges kísérleti és szemléltető

Next

/
Oldalképek
Tartalom