Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

k eszközökkel, felszerelésekkel és szerszámokkal. Meg kell szervezni az iskolák eleven kapcsolatát a szocialista ipar és mezőgazdaság üzemeivel. Biztosítani kell, hogy a törvény előírásainak megfelelően minden tanköteles korú gyermek elvégezze az általános iskola nyolc osztályát, és lehetőség szerint minél előbb szakrendszerű oktatásban részesüljön. Ehhez mindenekelőtt a tantoremhelyzeten kell segíteni, s első lépésként a következő 3 évben 3500, a korszerű egészségügyi és pedagógiai követelményeknek megfelelő tantermet kell felépíteni, ezután pedig, ahogy mód nyílik rá, jelentősen gyorsitani kell az iskolaépítés ütemét. Már most gondolnunk kell arra, hogy később bevezetjük a kötelező középiskolai oktatást. Ezért szükségessé válik középiskolai rendszerünk szerkezetének felülvizsgálása." /ll/ Az elvi állásfoglalás nyomán országosan megindult az iskolareformot előkészítő tevékenység. A Szolnok megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya 1959. február 13-ára a reform előkészítésével kapcsolatos igazgatói értekezletet hivott össze, ahová tantestületi értekezleti állásfoglalásról készített feljegyzést kellett a résztvevőknek magukkal vinniük. Munkahipotézisként a 31.011-6/1959. számú leiratban ismertették az igazgatókkal az uj középfokú iskolarendszerrel kapcsolatos alábbi elképzolést: "Az elgondolás tehát a következő: Középfokú oktatási rendszerünk a 8- osztályos általános iskolára épülne, 3 iskolatípusból állna. I. tipus: Gimnázium I-II. osztály tagozat nélkül egységes általános műveltségi alapképzést adna. III-IV, osztály 3 tagozattal: humán, reál és technikai. Mind a három tagozaton, mind a h osztályban heti 5 nap tanítás és 1 nap társadalmilag hasznos munka. II. tipus: Ipari középiskola Magában foglalná az eddigi MTH iskolákat. I-II. osztály általánosan képző jellegű lenne a más típusba való átlépés lehetőségével. Az I. osztályban I nap, a II. osztályban 2 nap, a IH-IV. osztályban 3 nap szakirányú gyakorlati képzést kapnának a tanulók, és mint szakmunkások hagynák el az iskolát, III. tipus: Technikum Képzési idejét előreláthatóan 5 évre emelnék fel. Az I-II. osztály itt is általánosan képző jellegű. Ipari, mezőgazdasági és közgazdasági tagozata lenne. Külön munkanap az eddig is szokványos gyakorlati foglalkozáson kivül nem lenne." /l2/ Nem nehéz mai távlati elképzeléseink mögött felfedezni Ősként ezt a nem is rossznak tűnő elképzelést I Ma is szükség volna a középfokú iskolák első évfolyamainak tantervi közelítésére az érdemi, pályakorrekció megkönnyítésére. A kötelező középiskolai oktatás gondolatának felmerülésére logikus reagálás iskolánkban a vonzásnövelési s ezen keresztül létszámnövelés! törekvés, amire lánydiákotthon létesítése Játszik a legoólravezetöbbnek. Az 1929-ben meglehetős kényszerhelyzetben kialakított, és hasonló körülmények között 1931-ben bővített internátus ugyanis osak fiútanulók elhelyezésére szolgál. Az egyre jobban lányosodó iskolában /lásd: 16-17. ábra/ már több éve kétségtelenül GZ a legnagyobb funkcionálást gátló hiatus. "Az iskolában az uj tipusu gimnáziumi osztályokban a lányok száma egyre szaporodik, s a korábbi fiugimnáziumban a lányok létszáma lassan eléri, sőt meghaladja a fiuk létszámát. /l6. ábra/ Mivel a városban középiskolás lánydiákotthon nincs, a tanulószobások között lesz egyre több a lány, s a vidéki lány tanulószobások magánházaknál kapnak elhelyezést. Az 1956/57-es tanévre már szinte csupa lány kéri felvételét a tanulószobára, s halaszthatatlan feladatnak látszik a lánydiákotthoni elhelyezés megoldása. Ennek érdekében hússzal megemelik a diákotthonos létszámot, s a 20 lányt éjszakára - jobb megoldás híján - az általános iskolai lánynevelő-otthonban helyezik el. Mivel az ellenforradalom