Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)

- 104 5. összegezés A vizsgált időszakban gimnáziumunkból társadalmunk igényeivel konzekvensebb kapcsolatot tartó, összetettebb funkciót teljesítő, lényegesen nagyobb mennyiségi produktivitásu iskola alakult ki. A közgazdasági szakközépiskola - adataink szerint - elsősorban a munkába állítást jól szolgáló iskolatípus. Ma az iskola eredményességét - éppen ezért - nem is lebet egyoldalúan a továbbtanuláson lemérni, E munka kereteiben azonban e funkció teljesítésével érdemben nem foglalkoztam, mivel közgazdasági munkaközösségünk felmérése lehetővé fogja tenni e funkció teljesítésének gondos értékelését. Azt viszont igazoltam e dolgozatban is, hogy az iskola uj - szakoktatási - funköióján keresztül egyre jelentősebb Szolnok megye észak-keleti térsége számára. A továbbtanulás szempontjából viszont - elsősorban a gimnáziumi profilon keresztül - egy lokalizálódási folyamat ment végbej csökkent gimnáziumunk jelentősége a vidék számára. Ezt nem lehet elválasztani a vonzásterületünkön ez idő alatt meggyökeresedett kunhegyes! gimnáziumtól. Sajnos gimnáziumot végzett helybeli tanulóink körében azok száma növekedett jobban, akik nem tanultak tovább felsőoktatási intézményben. Ez a körülmény természetesen egyéb tényezőkkel együtt hátrányos indirekt befolyással volt - van az utóbbi években a gimnázium helyi bázisának alakulására. Az iskola tanulólétszámának gyors felfutását a személyi feltételek több éves fáziseltolódással követték. Igazoltam, hogy a megfelelő személyi ellátottságtól függetlenül megnövekedett tanulólétszára ellátása minőségileg a korábbinál jóval alacsonyabb szinten történhetett, hogy ez a körülmény volt a legdöntőbb tényező az eredményesség csökkenésében. /Lásd; /200/~at megelőző 5. bekezdésl/. Ez a csökkenés több formában is megnyilvánult. Főleg 1963/64 - 1966/67 között nőtt a lemorzsolódás, alacsonyabb lett a továbbtanulási arány, a továbbtanulók közül is kevesebben jutottak el egyetemekre, így több szempontból ez az időszak iskolánkban minőségileg alacsonyabb értékű nevelő-oktató tevékenység kora volt. Az egyes tanulói rétegek továbbtanulási aspirációja jelentős különbségeket mutatott. Legerőteljesebb volt a nem fizikai dolgozók továbbtanulásra törekvése, őket a fiuk követték, s a rangsorban legkisebb differenoiáló tényezőként szerepeltek a helybeliek és kollégisták. Az egyetemekre jelentkezésben a végzettek összetétele szempontjából a nemek szerinti különbözőség volt a legdöntőbb differenoiáló tényező. Mindez azt Igazolja, hogy az iskoláztatás egész vertikumára vagy annál is tágabb térre kiterjedő társadalompolitikai intézkedések /fizikai dolgozók gyermekei tanulásának külön támogatása, nőpolitikái határozat/ eredményes megvalósítása fontosabb mint önmagában a kedvező tanulmányi körülmények biztosítása az iskoláztatás középiskolai fokán. Figyelembe kell azonban azt is vennünk, hogy a gimnáziumban az utóbbi években rendkívül lecsökkent a kollégisták száma /a helybeliek száma is ősökkéntl/, s Így a hatásvizsgálatok e vonatkozásban szükségképp a vártnál is alacsonyabb eredményt hoztak, /Miközben a teljes vizsgált időszakban a kollégisták nagyobb arányú továbbtanulása egyértelmű igazolást nyert,/ Az utóbbi néhány évben a fizikai dolgozók és a lányok továbbtanulási aspirációját sikerült fokozni, amit iskolánkban igen jelentős eredménynek kell tekinteni, mivel igen magas a fizikai dolgozók gyermekei és a lányok aránya is, A fizikai dolgozók gyermekei körében az utóbbi években az egyetemekre jelentkezés aránya is nőtt; a lányok aspirációja azonban elsősorban a kevésbé kvalifikált felsőoktatási intézmények felé fokozódott. Az is bebizonyosodott, hogy a végzett tanulók számszerű eredményessége is csak a szooiális és nemek szerinti különbözőség aránymutatóit követi a továbbtanulásra jelentkezés determine-