Vincze Sándor: Az iskolareform hatása a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban 1958-1973 - Levéltári Füzetek 5. (Szolnok, 1978)
- 105 lása szempontjából /noha arra kimutatható szignifikáns hatása van/, A már emiitett "visszaesés! korszakban" viszont a számszerű eredményeknek is többé-kevésbé minimuma volt. Igazolást nyert, hogy az iskola történelem,matematika, magyar tanítása játszott a legjelentősebb szerepet a vizsgált időszakban a továbbtanulási eredményesség befolyásolásában, A matematikatanítás lehetőségei viszont jóval nagyobbak volnának" annál, mint amilyen szerepet ez a tárgy a továbbtanulás szempontjából iskolánkban jelenleg betölt. Ma egyértelműen javuló tendenciát mutat az iskolában a gimnáziumból való továbbtanulás több univerzális és speoifikus mutatója. Ahhoz azonban, hogy az iskola társadalmi presztízse vonzásterületén - és legfőkónt helyben gimnáziumi tekjjtitetben is helyreálljon, a Jelenleginél még jóval magasabb felvételi eredményességet kell elérni. Ennek feltételei nagyrészt adottak; stabil a tantestület, felfutottak a szakosított osztályok, jók a tárgyi feltételek, javuló a fizikai dolgozók, gyermekeinek és a lányoknak a továbbtanulása. Súlytalan volt viszont az utóbbi években a kollégium szerepe a gimnáziumi továbbtanulás szempontjából, pedig korábban ezt a feladatot érdemben segítette, A javulás feltételei itt ellentmondásosan adottak. Ma már újra több - szakosított gimnáziumi osztályba járó - kollégista van; ám ez a kollégium jelenlegi lehetőségei között közgazdasági szakközépiskolánk területellátó funkciójának eredményes teljesítése rovására valósulhat meg. Nagyobb kollégium nélkül az iskola mai komplex funkcióját nem sokáig tudja teljesíteni. Örvendetes viszont annak egyértelmű igazolódása, hogy a vizsgált időszak végére döntően kialakultak iskolánkban a 60-as évek elején létrejött magas mennyiségi szinten is a minőségi munka feltótelei, s ennek nyomai; első eredményei. Ezeknek az eredményeknek a konzekvens továbbvitele lehet ma a biztosíték arra, hogy az iskolának múltjához illő nagy jövője is legyen. Ennek a célnak a szolgálatában, az iskola jövőjéért érzett felelősség tudatában igyekeztem munkámban megfogalmazni az utóbbi másfél évtized bonyolult közoktatáspolitikai mozgásának iskolánkra kiható következményeit, a jelentkező kedvező és kedvezőtlen tendenciákat, ugy vélve, hogy ezzel az iskola jövőbeni magasabb eredményeit segítem elő. Munkám nem szokványos iskolai eseménytörténet. Sokkal inkább annak a vizsgálata, hogy e közoktatáspolitikai szempontból rendkívül dinamikus időszak intézkedésrendszere milyen hatással jelentkezett egy kisváros gimnáziumában. Minden következtetése osak azon feltételhatárok között érvényes, melyek a vizsgált időszakban iskolánkban fennálltak. Iskolánk azonban - akár a fizikai dolgozó gyermekek magas aránya, akár a nagyfokú ellányosodás, akár a gyors mennyiségi fejlődést követni nem tudó személyi ellátottság, akár a zsúfolt kollégium tekintetében - olyan adottságokkal rendelkezett ebben az időben, ami meglehetősen tipikus sajátosságként kezelhető legalább is megyénk "vidéki" gimnáziumi kategóriájában, így dolgozatom egy bizonyos tipusu iskolakategória tekintetében a közoktatáspolitikai célok valóra válására is egy reprezentánst szándékozott nyújtani. Értékét e vonatkozásban az ország és megyénk más iskoláiban végzett hasonló témájú vizsgálódások megerősítő vagy ellentmondó konklúziói szabhatják meg igazán.
