Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

a "rácok" közeledtének hírére elmenekült. Kürt lakosai pedig Rabutin kunszentmártoni pusztán felütött táborába ksöveteket küldtek menlevelet kérni. A menlevelet megkapták, de nem ez mentette meg a községet, hanem az, hogy az ellenség Csongrádnál kelt át a Tiszán és a folyó túlsó partján vonult Szolnokra. Nem tudjuk, hogy Rabutin seregének a kurucoktól elfoglalt szolnoki várban történt féléves tartózkodása, majd 1707 januárjától 1710 szeptemberéig a vár Rákóczi hatalma alá tartozása, illetve újra az ellenség kezére kerülése idején milyen veszteségek érték a tájat. Arról van csak adatunk,hogy Sast 1709-ben portyázó "rác" seregek elpusztították, és hogy Nagyrév, Inoka menekülő' népe az épen maradt Tiszakürtön húzta meg magát, melynek lélekszáma ennek folytán 1711-1714 között elérte Mezó'tur és Szolnok lélekszámát.

79

^ A szabadságharc, amelynek során csak részben érték végzetes csapások e vidéket, elbukott. A fejedelem külföldre távozott. Megkötötték a szatmári békét és kihirdették az általános kegyelmet. Kezdetét vehette az elnéptelenedett tájak, ó'si fészkek visszafoglalása, benépesítése. -54-