Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

Szarvasig nyomultak előre. Ebben az időben a Tiszazug legjelentősebb települése - Kürt a császári seregek állomásozó helye lett. Ez a környéken még meglevő falvak tartós 57) fosztogatását jelentette. Végre 1686-ban Buda és 1687-ben Egere is felszabadult a török hódoltság alól. A vidék azonban ismét abb a helyzetbe jutott, mint amilyenbe Szolnok 1552. évi bevételeután került. Akkor a gyulai magyar hadak még 14 évig tartották magukat s be-behatoltak a vidékre, most a gyulai törökök Szolnok felszabó d^J^sjj_u_tán_ jri ég 1694-ig birtokolták a várat s fosztogattak a környező falvakat. Az 1686-os Heves és Külső-Szolnok vármegyei portaösszeirás még valamennyi alsó-tiszazugi községet megemlítette: Szelevényt 1/8, Tiszakürtöt 1 1/2, István58) házát 1/4, Tisza-ugot 1, Sast 1/2 portával. Tehát még volt mit elpusztítani a későbbi időkben. A lakosságot a török és a császáriak is : sarcolták. 1688-ban a szokott évi adóztatások biztositására több kürti lakost -kezeseknek- a gyulai várba hurcoltak. (Később ezeket sikerült kiváltani). Még a töröknél is több terhet jelentett azonban a jobbágyok számára a felvonulási hadseregrészek eltartása, elszállásolása. A környék lakóit ezek a megpróbáltatások arra vezették,hogy megmaradt jószágaikkal, ingóságaikkal bujdossanak el a császári hadak és a gyulai törökök további zsarolásai elől. A lakosság a Tisza-Körös szög legdélibb mocsaraiba húzódott. Itt átvészelt néhány esztendőt s csak akkor kezdett hazaszállingózni, amikor 59) értesült Gyula visszafoglalásáról. A török kor legvégén a Tiszazugban már csupán a régi khász birtok : Kürt és Sas tartotta magát. De ezek is pár évre lakatlanná váltak. 1696 végén az egész Külső Szolnok megyében Szolnokon kivül csak kürt és Nana volt lakott hely. Bár Szolnokról a nagyobbrészt német zsoldos hadak csak a felszabadit-ó harcok végén, 1699-ben vonultak ki, az ujrareiepedés már erre az időre megkezdődött. Sason és Kürtön kivül azonban a többi alsótiszazugi faluban csak mintegy 15-20 év múlva indult meg újra az élet. (Szelevény 1705-06 körül néhány évig lakott volt.) Láthatjuk tehát, hogy az országos történelem milyen eseményei érintették a vidéket, s melyek voltak a török kor legöldöklőbb évtizedei a falvak életében. Ez a szörnyű korszak, ezek az események az alsó-tiszazugi lakosság emlékezetében - bár alig beszélhetünk a népesség folytonosságáról - maradandó nyomokat hagytak. A török időkkel kapcsolatos szá[hagyomány£ó_ljnég Pesty Frigyes is hallott 1864-ben. -47-