Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

keserű következményeit. Erre azért került sor, mert a lengyel királyságra töró' II. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek, vazallusának, Köprülü Mohamed szultán nem nézte el önálló politikai próbálkozását és ellene küldte tatár csapatait. Az igy bekövetkezett Szejdi Ahmed pasa 1659. évi hadjárata ujabb csapásokat hozott a vidékre. 1660-bana püspöki tizedszedó'eljutott ugyan az Alsó-Tiszazugba, de csak Kürtön tudott mintegy 4 forintnyi haszonbért beszedni s megjegyezte, hogy "A lakosok elpusztult tájaikról menekülésben vannak". Sasról, Ugrói, Csépáról semmit sem szedett a decimátor. 1666-ban a tizedbérlet Kürtön már újra 7, Sason pedig 5 forint volt. Az 1675. évi portaösszerirás is megemlékezett Sasról 1/2, Kürtről 1 1/2, Ugrói 1, Szelevényró'l 1/8 portával. ' Csépa__nevével viszont sehol sem találkoztunk olyan okiratban, amelyek a község további fennállásáról tanúskodnának. Ugy véljük, az 1659-es hadjárat után már nem tekinthető'Jaj<ott_településnek_._ Az lóó4-ben kelt királyi adománylevél is mint kihalt területet juttatta Móricz József tulajdonába. 1668-ban is mint pusztát emlitet54) ték. Ezután is még egy fél évszázadon át műveletlen, elhagyott helynek tudták.

55) A többi alsó-tiszazugi falucska azonban tovább élt, viselve az elnyomás, a szenvedés mindenféle formáját. 1675-ben Kürtön 15 jobbágy és 6 zsellér-család 66 forint évi taxát fizetett a kincstárnak - de megjegyezte a provizor : "jórészt tönkrementek". Ebben az időben aligha laktak a községet több 80-100 leieknél. A többi falut pedig még ennél is kevesebb. 1683 tavaszán azután ujabb olyanJdoszak_ vette kezdetét a vidék történetében, melynek megpróbáltatásai bizonnyal felülmúlták a másfélévszázados török hódoltság minden keserűségét. Kara Musztafa nagyvezér 1683-ban meginditotta hadait Bécs elfoglalására. Murád Giraj krimi tatár khán és Thököly seregei támogattak ezta hadműveletet.A tatárok rabolva, pusztítva vonultak fel a Tiszántúlon Bécs alá. Ezt még tetézte az, hogy ugyanazon év Őszén a sikertelen ostrom után a török-tatár csapatok ugyancsak e tájon vonultak vissza felbomlott, éhező csoportokban, 1684 nyarán pedig már a császáriak ostromolták Budát, ami azt jelentette,hogy a vidék újra az állandóan fel s alá járó török hadak zaklatásainak volt kitéve. Valószinüleg Nagyrév, Inoka, Kunszentmárton ekkoriban vált végleg pusztává. 1685. októberében Szolnok a felszabadító csapatok kezére került, sőt a császári seregek egészen -46-