Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

Opanszky János (1878-82) Trnovszky Sámuel (1882-84) Szekerka Endre (1884-85) Benczúr István (1886-94) Ladjanszky István (1895-1925) Moczkovcsák (Csák) noOQ __. Emó' (1928-32). A népoktatáshoz szorosan odatartozik - s egyben annak betetőző része 55.Í?ii9j^

n-ISÍy^[lJ?áG

m

_4y®Üi*_ ^

ar láttuk,hogy az egyházak a legkülönbözőbb társulatok és szervezetek életrehivásával igyekeztek a lakosság körében tanításaik terjesztéséhez megfelelő' feltételeket teremteni. A vallási befolyástál nem maradtak mentesek a nép közösségi életének tartalmasabbá tételét, ismereteinek bó'vitését szolgáló más jellegű szervezetek sem. A népművelést célzó elsó' csépai szervezet az 1870-es években létrejött Olvasóegylet volt. Könyvállománya 1879-ben kb. 300-350 kötetből állott.

234

^ A lakosság foglalkozás szerinti összefogását, szervezését, szaktudásának fejlesztését szolgálta az iparosok részérói 1898-ban létrehozott Csépai Ipartársulat és a tehetősebb gazdák által 1906-ban megalakított Gazdakör. A Bányai József vezetésével megszervezett Ipartársulat 1932-tól már csak Csépa iparosait és kereskedőit tömöritette, s uj elnevezést is kapott: Iparoskör. A testületnek ekkor 76 tagja, saját székhaza (Iparoskör), 350 kötetes könyvtára és színpadi felszerelése volt. A község legjelentősebb szervezetének a Gazdakört tartották. Tagsága a gazdagabb birtokosokból tevődött ki (120-140 fő). Első elnökévé Dómján Ádámot választották. A kör igen szervezett életet élt, és jelentós népművelési munkát is végzett. Pl. az 1920-as évek közepétől minden esztendőben rendszeresen szerveztek háziipari tanfolyamokat, melyekben kosárfonást, kaskötést tanítottak. Előadásokat tartó* •'< a nemesitett búzavetőmagról (a hatvani magnemesitő társaság segítségével) és szorgalmazták alkalmazását. 1924-ben a tuberkulózis elleni védekezésről is tájékoztatták -235-