Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

a tagságot, és kiállították a Magyar Gazdaszövetség által küldött képeket. Évente sok műkedvelő előadást is rendeztek. 1925-ben pl. 26-ot. 1930-ban uj székházat avattak. Ekkorra épült ugyanis fel a Népház, ahol a Gazdakör is elhelyezést nyert. 235) A kör ekkor saját borkiméréssel és 500 kötetes könyvtárral rendelkezett. A népház részére szükséges területet a közbirtokosság adta át, díjmentesen. Felépítését a földművelésügyi minisztérium 6000 pengó'kölcsönnel és 6000 pengó' államsegéllyel, az országos testnevelési tanács pedig 1000 pengó'segéllyel támogatta. Ezenkívül minden gazdaköri tag kézi és igás munkával járult hozzá a régóta óhajtott épület elké•>Ä xL 236) szitesehez. Nagy szükség Is volt a Népházra, ahol ezután otthonra talált a Katolikus Ifjúsági Egylet 1900-as évek elején alakult Dalárdája, Műkedvelő elnevezésű szinjátszócsoportja és Sportköre is. A község első sport s egyben karitatív jellegű szervezete az Önkéntes Tűzoltótestület volt. 1901-ben alakította első parancsnoka, Csatári Andor gyógyszerész. A testület 1930-ban 32 főt számlált, akik egy-egy öltöny nyári és téli ruhával, maga az egyesület pedig három kocsi fecskendővel, 237) két lajttal és száz méter hosszú tömlővel rendelkezett. Az 1920-as években egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott Csépán a sport iránt. A sportélet elindítói a városokból hazatért iparosfiatalok közül kerültek ki. 1924-ben Tassy József kezdeményezésére alakult meg a községben az első futballcsapat. Lelkes tagjai még maguk készítették és vásárolták felszereléseiket. 1926-ban kezdte meg működését a Levente Egyesület Paczolay Gábor vezetésével. Ez a szervezet a későbbiekben jelentős segítséget nyújtott a Sportkörnek a felszerelések és sportszerek beszerzésében, a versenyek lebonyolításában. 1934-től a sportegyesület komoly támogatást kapott a közbirtokosságtól is, amely "... a lóvásárteret a sportoló fiatalok 238) rendelkezésére bocsátotta, hogy ott versenyeket és tréningeket tartsanak". Ebben az időben már működött Csépán Polgári Céllövő Egylet is. Az egylet gyakorlóhelyéül a Lövöldét építették meg. Volt még a községben Vadásztársaság és 239) Frontharcos csoport Is. A fentiekben említett valamennyi szervezet lehetőséget adott bizonyos szakmai és általános ismeretek megszerzésére, bővitésére. Ugyanakkor ezek az egyesületek - melyekről az egyik jelentés elismerően jegyezte meg 1935-ben : -236-