Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

EGYHÁZ, NÉPOKTATÁS, NÉPMÜVELÉS (1848-1945) Az előzőekben már láttuk, hogy az Alsó-Tiszazug lakosságának nagyobb része protestáns vallású, községei közül Tiszakürt, Tiszaug, Tiszasas főként református, Csépa és Szelevény pedig katolikus település volt. A vidék katolikus népének "lelki" gondozását a csépai tgyhaz^ végezte. A nemes? község - mint tudjuk- kegyúr? jogait 1889-ig gyakorolta. Igy az egyháznak járó adók (párbér) és szolgáltatások (deputátumok, robot, vetőmag) teljesítési rendszerében addig lényeges változás nem állott be. 1853-ban a község a plébánosnak járó párbért és deputátumot 719 197) forint 14 krajcárban állapította meg. Ezt 1858-ig évente mindig ki is fizette. Ekkor a plébános kérésére a deputátumok teljesitését újra természetben iráták eló'. 1 OQ\ A párbér fizetése továbbra is megáltott áron (550 forint) történt. A papi földek müvelése a régi gyakorlat szerint folyt tovább, egészen a-századfordulóig. A tagosítás során (1902) az egyházi földet a Kijárás dűlőben mérték ki (9 hold 775 négyszögöl). Etról kezdve a plébánosnak kellett gondoskodnia megmunkáltatásáról. (A robot megszűnt. A papok többnyire felesekkel müveitették vagy haszonbérbe adták.) 1902-ben a katolikus egyháznak járó adó 6, illetve félpáronként 3 korona párbérben volt meghatározva, s ehhez járult még az iskolai 199) adó (a kivetett állami adó 20 %-a) és a korábbi deputátumok. Ugyanez az adózási rendszer volt gyakorlatban a fíliális helységekben is (Ug, Sas, Szele200) vényv-'-Hcrlesz ; Szelevény 1910-ben egyházilag külön vált). 1905-ben a csépai katolikus és protestáns egyház az adózás párbéri formáját, amely minden lakosra egyenló'összeget irt eló', megszüntette. Rátértek a vagyonaránylagos adózásra. Az uj egyházi adó a mindenkori állami adó 5 %-át tette ki. Erre számolták még külön az iskolai adót (20-40 %) és a természetbeni szo I gól tatásokat. -225-