Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

Csépa lakosságának növekedése és vallás szerinti megoszlása abszolút számokban (1851-1960) :

202

* ÉV ossz.lakos R.kat. G.k. Ref. Ev. Gke. Izr. 1851 2250 2048 4 116 2 80 1880 2529 2329 62 103 35 1900 3239 3033 1 64 103 38 1910 3519 3314 73 97 39 1920 3406 3207 3 103 64 1 26 2 1930 3570 3374 3 115 59 2 16 1 1941 3284 3111 1 116 43 13 1960 3241 _ _ A vallás szerinti megoszlás alakulásából megállapitható, hogy a község katolikus jellege a XIX. század közepétől tovább erősödött. 1851-ben a katolikus felekezetűek a lakosság 91, 1900-ban 93, 1941-ben pedig 94 %-át tették ki. Az izrealiták és evangélikusok száma a vázolt időszakban negyedére, illetve harmadára fogyatkozott, A református lakosság ugyanakkor fokozatosan növekedett. A különböző' felekezetek létszámának alakulása mindig döntó' hatással volt vallási életük szervezettségére, színvonalára. 1845-ben a megszaporodott izraeliták 203) templomot építtettek. 1853-ban az evangélikusok is imaházhoz jutottak (Kanyóféle ház), 1858-ban pedig önálló egyházzá szerveződtek. Állandó levita tani tót hívtak meg egyházi ügyeik vezetésére és gyermekeik tanítására. (A levita tanitó első204) sorban tanitói, másodsorban lelkészi teendőket látott el.) Ebben az évben csatlakozott hozzájuk az addig Tiszasashoz tartozó kevés számú református lakos is. Igy létrejött a csépai egyesült protestáns egyház. 1876-ban imaházuk már szűknek bizonyult, s elcserélték a Pellei-féle házzal, amelynek helyén épült fel 1889-ben a még ma is meglevő' templomuk és iskolaépületük. A protestánsok erősödésével a község két egyháza között a XX. század elején a kapcsolat teljesen megszűnt. 1905-ben a protestáns imaház fölé egy kisszerű fatöf^" - 226-