Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

A földbirtok megoszlása az Alsó-Tiszazugban 1927-ben (kat. holdban):

154

* összbirtok 100-on felüli %-ban 1 |

akosra • jutott Csépa^ 4996 378 7,5 1,3 TiszakUrt: 10357 5583 54,0 2,1 Tiszasas •: 4841 1376 28,4 2,0 Tiszaug : 4350 3158 72,6 3,4 Szelevény : 8106 3563 43,9 3,2 Átlag: - - 41,3% 2,4 k.hold. Az Alsó-Tiszazug területének továbbra is csaknem fele (41,3%) 100 kat. holdon felüli birtok maradt. Ha Csépát nem számítjuk, ahol az első 100 holdas gazdaság a századfordulóra alakult ki és azóta már 378 holdra gyarapodott, 49,7%-ot tesz ki ez az arány. (Az országos 48 %.) Ugyanakkor a községek lakosságőnak kb. kétharmad részét napszámos és 1-5 holdas törpebirtokosok alkották. A vidék népének földéhsége így ezután is kielégítetlen maradt. Bethlen István kormánya a válsággal küszködő, inflációba merült ország gazdasági életének stabilizációja érdekében átszervezte az adózást^ Az uj adónemek bevezetése valamelyest segítette a stabilizációt, ugyanakkor a lakosság további nyomorához és elszegényedéséhez vezetett. Az infláció alatt Csépán az egyenes adókivetést magas pótadók kiirása követte. A háború és az árvíz okozta veszteségeket (iskolaépület, laktanya, orvoslak javítása, mocsárlecsapolás) ugyanis az évi költségvetésekbe beállított nagy összegekkel igyekeztek pótolni, s így a község eladósodását megakadályozni. 1922-ben pl. a pótadó elérte a kivetett egyenes adó 70 %-át. Az egyházi adók is növekedtek. 1923-tól a korábbi 10 korona személyi adó 50 koronára, az állami egyenes adó 5 %-át kitevő pénzadó pedig 40 %-ra emelkedett. Még -208-