Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

kölön iskolai pótadókat is vetettek ki. A sokféle adó behajtása komoly erőfeszítésbe került. 1924-25-ben az adózók elszegényedésük miatt adókötelezettségüknek csak 65-70 %-ban tettek eleget. Főként az egy155) hózi adók teljesítése maradt el. 1924. tavaszán az ország nagyobb Összegű külföldi kölcsönhöz jutott. Ezzel kezdődött meg valójában a g^d^^ijiJaWjhtáció^ amely 1926. augusztusában az infláció alatt elértéktelenedett korona helyett a pengő bevezetésével fejeződött be. Csépán a bethelni konszolidáció éveiben is csak igen lassan javult a*helyzet. 1929-re azonban a község termelőerői annyit fejlődtek,hogy a lakosság életszínvonala már meghaladta a háború előttit (1913.) Egy időre itt is megerősödtek a kapitalista viszonyok. De az 1929-33-as válság hamarosan újra mélypontra juttatta a termelést és tovább siettette a lakosság differenciálódását, elszegényedését. Tekintsük át hogyan változott Csépa lakóinak fogjf^^o^ási jrieg-^ oszlása 1900-1930-ig (százalékban) :

156

^ Év J_

9

Ü9„ _J_

9

J°__ __L

9

J0 1™— 3239 3525 3406 3570 össznépesség absz .számokban : Mezőgazdság 62,3 78,9 79,6 79,1 Ipar 8,5 9,6 10,7 12,1 Kereskedelem 1,3 1,4 1,4 1,8 Közlekedés 0,3 0,2 0,2 0,2 Közszolgálat 2,0 1,7 1,7 2,1 Véderő • 0,5 0,5 0,3 Napszámos 22,3 3,8 2,7 0,6 Nyugdíjas 1,1 1,1 Cseléd 1,2 1,2 0,9 1,1 Egyéb fogl. 2,0 2,8 1,3 1,5 -209-