Botka János: Egy tiszazugi falu Csépa története - Levéltári Füzetek 3. (Szolnok, 1977)

CSÉPA DOLGOZÓ NÉPÉNEK HELYZETE ÉS GAZDÁLKODÁSA A HORTHY-FASIZMUS IDEJÉN Az ellenforradalom hatalomrajurasának első ténykedése - mint már láttuk - Csépán is a kemény terror bevezetése volt. A megfélem lités azonban a nincstelen és éhezó' lakosság nyomásán nem segített. 1 920. őszé tol több alkalommal llsztosztást rendeltek el a községházán. Ennek fedezésére minden adófizetőnek külön inségadót kellett fizetni. A szegényparasztok elégedetlensége és elkeserítő állapotának rendezése érdekében 1920-ban végrehajtották a N^g^at^i-^éJ^^föjdjieJorm^/

1 A reform során országosan a földterület 4,7 %-át osztották ki. Csépán egyetlen hold szántó sem került kiosztásra. Mindössze néhány hadiözvegynek juttattak a tiszakürti és a kungyalui határban a földesurak által felajánlott területekből. Az alig 1-2 holdat kitevő parcellákat többnyire a korábbi legelőkből mérték ki, melyekért minden korona kataszteri jövedelem után 60 pengő kártérítés járt. A "földreform" sorain 1920. őszén a közbirtokosság 64 házhelyet adott át az árvízkárosultaknak. A 200-300 négyszögöl kiterjedésű házhelyekért négyszögölenként 12 koronát kellett 153) 10 év alatt évenkénti részletekben fizetni. A földbirtokrendezések a szomszédos községekben több földet juttattak a parasztok kezére, de a "földreform" az Alsó-Tiszazug egyetlen falujában sem változtatott lényegesen a korábbi birtokviszonyokon, a nagybirtok uralkodó szerepén. - 207-